A Puskás Akadémia közleménye

Nagyon sajnáljuk, hogy a politika olcsó kampánytémává süllyesztette ezen a tavaszon a XX. század világszerte elismert nagy magyar hőse, Puskás Ferenc emlékének az ügyét.

Fölösleges bizonygatnunk, hogy a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, azóta, hogy hét évvel ezelőtt felvette Puskás Ferenc nevét (az akkor még élő Puskás Ferenc és családja tudtával, beleegyezésével és írásbeli engedélyével), többet tett az életmű gondozásáért és az új generációkkal való megismertetéséért, mint bárki más. Idehaza, Magyarországon legalábbis. Persze a legkevésbé a kisajátítás céljával, hanem azért, hogy minél többen és minél több magyar találkozhasson a zseniális sportoló legendájával.

Akadémiánk élére állt a FIFA Puskás-díj megalapításáért indított mozgalomnak, amelynek az lett az eredménye, hogy itt, a felcsúti Puskás Akadémián jelentette be Sepp Blatter FIFA-elnök a globális góllövői díj megalapítását. A kitüntetést azóta olyan világsztárok kaphatták meg az idén 180 ország általközvetített Aranylabda-gálán, mint Cristiano Ronaldo, Neymar vagy Zlatan Ibrahimovic. Munkatársaink több éves munkájának és Puskás Ferenc örököseinek köszönhetően hazakerült Magyarországra, s immár leltározva, tételesen feldolgozva várja az újabb és újabb hazai és külföldi kiállítási lehetőségeket Puskás Ferenc tárgyi öröksége, gazdag sportpályafutásának megannyi trófeája, emléke (amelyek egy része hamarosan új ministadionunkban, a Pancho Arénában lesz mindenki által megcsodálható). A Puskás Akadémia megemlékezés-sorozatot szervezett a Real Madrid Alapítvánnyal, amelynek keretében Puskás-szobrot avathattunk Madridban és ötvenezer látogató által felkeresett kiállítást rendezhettünk a Felcsúton őrzött tárgyakból a Bernabéu Stadionban.

Támogattuk Puskás Ferenc életművének hungarikummá nyilvánítását.

A múltat, a tárgyi és szakmai örökséget ráadásul nap mint nap a jövő nemzedékeinek szolgálatába állítjuk azáltal, hogy gyerekek, fiatalok százait tanítjuk futballozni az ötéves környékbeli kezdőktől az ifjúsági, sőt immár felnőtt válogatott tehetségekig, mi több, már a határon túl, csíkszeredai partneregyesületünk, a Székelyföld Akadémia növendékeiig.

Puskás Ferenc emlékének ápolására, nevének – több évtizedes hazai meghurcoltatása után – a magyarság panteonjában a méltó módon való elhelyezésére, életművének kutatására sok energiát, időt és pénzt fordított és fordít intézményünk, s erre a munkára bizony – fájdalom – rajtunk kívül más jelentkező nem akadt.

Ezért rendkívül bántó és sértő minden olyan elhamarkodott, indulatos megjegyzés, amely arra utal, hogy kisajátítanánk Puskás emlékét vagy korlátoznánk bárkit abban, hogy tisztelettel adózzon Puskás életművének. Ellenkezőleg: szakértőink munkájával és anyagilag is támogattuk a Real Madrid nagyszerű kezdeményezését, a Puskás-heteket, minden esztendőben aktívan együttműködünk a FIFA-val a Puskás-díj odaítéléseinek előkészületeiben, hetedik alkalommal rendezzük meg a Puskás-Suzuki-kupát, amelynek révén
– a Suzuki támogatásának köszönhetően – nagyszerű nemzetközi megméretéshez segítjük saját fiataljainkat, a Budapest Honvéd akadémistáit és elhozzuk Magyarországra a Real Madrid, valamint a Panathinaikosz fiataljait. Együttműködésre törekszünk Puskás Ferenc minden volt klubjával, minden nemzettel, amely befogadta őt, igényt tartott a tudására. Már másodszor jön a Puskás-Suzuki-kupára ausztrál, melbourne-i csapat, saját költségen, ugyancsak Puskás emléke előtt tisztelegve, a Puskás Akadémia koordinálásában. Támogatjuk a közeljövőben esedékes athéni emléktábla-állítást és a Puskás Hungary dokumentumfilm athéni díszbemutatóját éppen úgy, mint az óbudai szobor, a törökszentmiklósi Puskás utca ügyét, ahogyan minden magyarországi Puskás-megemlékezéshez is támogatást nyújtunk, miközben folyamatosan gyűjtjük a Puskás pályafutásához és a magyar futball múltjához kötődő relikviákat, tárgyi emlékeket, dokumentumokat (különben ezt a munkát sem végzi el helyettünk senki). A felsorolás még hosszan lenne folytatható, de nem kérkedni akarunk a sikereinkkel, csak rávilágítani arra, hogy bennünket mindenki megtalál és nálunk mindenki fogadókészségre lel, aki Puskás Ferenc emlékét ápolja. És boldogan üdvözlünk mindenkit, aki iskolát, utcát nevez el Puskásról, szobrot állít neki, tőlünk teljesen függetlenül, hiszen egyre több ilyen kezdeményezésről hallunk. Hiszen Puskás Ferenc nem Kispesté, nem Felcsúté, hanem minden magyaré, sőt, ne felejtsük azt sem, éppen olyan méltán büszkék rá második hazájának, Spanyolországnak futballszurkolói vagy éppen a görögök, a Panathinaikosszal elért világraszóló edzői sikerei miatt. Puskás nevét, örökségét nem sajátíthatja ki senki, sem Kispesten, sem másutt.

Jól tudják ezt a Budapest Honvéd (Puskás egykori, gyermekkori klubjának, több név- és szervezeti változás utáni mai utódcsapata) vezetői is, akik évek óta partnereink a Puskás-kupa sikeres lebonyolításában (háromszoros kupagyőztes a Honvéd!), sőt a magyar futball újjáépítésében saját színvonalas futballakadémiájuk révén. Hazai pályán még sohasem, de albérletben is most először fogadhattuk a Bp. Honvéd NB I-es csapatát, mivel felnőttegyüttesünk újonc a magyar élvonalban. A Honvéd fölényesen és megérdemelten nyert, a mérkőzés után a PFLA vezetői sportszerűen gratuláltak a BHFC vezetőinek, akik sportszerűen elnézést kértek a szurkolóik viselkedése miatt. Mi kétségbe vonjuk, hogy valóban szurkolókról, s nem politikai provokátorokról volt-e szó, és semmiképpen sem engedjük, hogy megpróbálják megmérgezni a Budapest Honvéddal ápolt kitűnő kapcsolatunkat.

Sajnos ugyanis megtörtént, aminek nem lett volna szabad: néhány tucat gyűlölködő vendégszurkoló elérte a célját, amelyre az internetes bejegyzésekből látható módon hetek óta készült, és sikerült politikai provokációra felhasználniuk a találkozót. (A névtelenségbe burkolózó állítólagos szurkolók sajtónyilatkozataira nem tudunk reagálni, mert azok egymásnak is ellentmondanak – nem engedtek be, levetettek vagy nem engedtek kitenni valamely feliratot –, jóllehet a szabályokkal ellentétesen egyetlen kifüggeszteni kívánt molinó tartalmát sem egyeztették előzetesen a rendező klubbal. Annak az állításnak pedig, hogy Puskás neve nem kerülhetett ki, maguk a tények mondanak ellent, hiszen természetesen mind a nevét, mind az arcképét kifüggeszthették a – még egyszer: szabálytalanul, minden előzetes egyeztetést elmulasztó – vendégszurkolók – avagy a nevükben fellépők.)

A fent említett előzmények miatt ez rendkívül sajnálatos, különösen, hogy egy oktatási intézményt, a kollégiumépületünket is gátlástalan politikai akciójuk részéve tették. Mindez persze szóra sem lenne érdemes és nem is törődne vele senki, ha akadémiánk alapítójának politikai ellenfelei a választási kampány felfokozott hangulatában nem kapnának kapva az alkalmon, hogy feszültséget szíthatnak ott, ahol egyébként a politikának nincs keresnivalója. Ezt Puskás Ferenc családjának, tisztelőinek nevében éppen úgy kikérjük magunknak, mint sportolóink, növendékeink és családjaik, közel ötven partneregyesületünk, nemzetközi partnereink nevében.

Minden tiszteletet megadunk Puskás Ferenc nevelőegyesületének és mindenkivel együttműködünk, mindenkit segítünk, aki partnerünk a legismertebb és legnépszerűbb magyar ember, Puskás emlékének ápolásában. De visszautasítunk minden politikai provokációt és Puskás emlékéhez méltatlan akciót, még ha az a Honvéd lelátójáról, a nagy múltú klub neve mögé bújva érkezik is. Mivel a választási kampányban se szeri, se száma a bennünket érő kisszerű támadásoknak, ezúton tisztelettel kérünk mindenkit, hogy rövidtávú politikai haszonszerzésre ne használja oktatási-és sportintézményünket, a magánadományokból már lassan egy évtizede épülő és fejlődő, külföldön is ismert és elismert munkát végző futballközpontunkat, amelynek munkáját kötelességünk mindenkor Puskás Ferenc szakmai és emberi nagyságához igazítani, megpróbálni felnőni hozzá. Hiszen neki is minden magyar, minden Puskás-rajongó egyformán fontos volt.

Felcsút, 2014. március 10.

Az atlatszo.hu oldalon, Mong Attila lapszemléjében uszít a Puskás Akadémia ellen, azt az (át)látszatot keltve, mintha a felcsúti futballközpont nyerészkedne a fővárosi adófizetőkön, az ő pénzüket szórná. A Tarlós István saját keretéből az akadémiánknak jutó nyolcmillió forint kapcsán ugyanis megjegyzi, hogy az ügyvédek világbajnokságának „néhány meccsét Felcsúton rendezik". Nos, a valóság ezzel szemben az, hogy több tucat meccset rendeznek Felcsúton, közöttük a döntőt és a záróünnepség is itt lesz, ami viszont ennél is fontosabb, hogy – amint azt már többször megírtuk – a Puskás Akadémia pályázta és nyerte meg a rendezés jogát, megelőzve például Nizzát és Montecatinit, éppen a nagyszerű felcsúti  létesítményeknek köszönhetően. Így aztán minden pénzügyi garanciát, jogdíjat is az akadémia vállalt, s mintegy negyvenmillió forintot költ a rendezvényre. Azért éri meg mégis a fővárosi adófizetőknek a Tarlós István által eszközölt befektetés, mert a rendezvény neve mindenütt Mundiavocat 2014, Felcsút–Budapest néven szerepel, a kétezer résztvevő mindegyike Budapesten lakik és tölt el mintegy húszezer (!) vendégéjszakát a főváros szállodáiban. A negyven országból érkező jómódú, véleményformáló ügyvédek milliárdos összeget hagynak Magyarországon, főleg Budapesten, s csak az adóbevétel százmilliós nagyságrendű lesz. Mindent egybevetve tehát a Puskás Akadémia és a fővárosi közgyűlés is inkább dicséretet, mint elmarasztalást érdemelne az együttműködésért a médiától.

Címében még most is úgy fogalmaz ai Index – amely megszellőztette a főváros költségvetésének módosítását, s annak számos tétele közül ezt tartotta a legfontosabbnak kiemelni –, hogy „Nyolcmilliót kap Felcsút Tarlóstól”. Ez persze kivágja a biztosítékot azoknál, akik joggal kérdezik, a főváros pénzét miért költik egy Fejér megyei falucskára? Természetesen nem a település kapja a pénzt, hanem a Puskás Akadémiát működtető alapítvány, ami a szövegből aztán ki is derül („a főpolgármesteri keretből Tarlós István javaslatára nyolcmillió forintot kapna a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány”), ám arról egy szó sincs, hogy a pénz az akadémia által megpályázott és megnyert ügyvéd világbajnokság céljait szolgálja, amely mintegy kétezer (!) ügyvédet hoz Budapestre, húszezer (!) fővárosi vendégéjszakára, vagyis nem nehéz belátni, hogy a budapestieknek is hasznos. Mindez persze kimaradt az első hírből, amelyre egy blog is regált, s ez ,már egyenesen tolbajnak nevezi a főpolgármestert, Tarlós Istvánt.

Az ügyvéd vb révén – amelynek egyik védnöke dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – egy olyan tehetős, véleményformáló társadalmi csoport képviselői lesznek itt tíz napig negyven országból, amely valóban fontos célcsoportja a városmarketingnek. Ahogyan azt az Index a megjelenés utáni tiltakozások miatt frissített cikkében már olvasható:  „Tarlós István a felcsúti fociakadémia által rendezendő 2014-es Mundiavocat-nak, azaz az ügyvéd labdarúgó világbajnokság megszervezéséhez ad támogatást. A Puskás Akadémia felcsúti központja mellett Budapesten, Budaörsön, Csákváron és Diósdon lesznek mérkőzések. Mint Szűcs-Somlyó Mária, a városháza kommunikációs igazgatója elmondta, a világ minden tájáról jönnek ügyvédek a mérkőzések helyszíneire, például Budapestre is, ezért ezt a támogatást egyfajta városmarketingre költött pénznek kell felfogni.”

Így igaz. Ehhez még azt tehetjük hozzá, hogy mind a kétezer ügyvéd budapesti szállodákban foglal majd szobát, a megnyitóünnepség a belvárosi Szent István téren, a sorsolási ceremónia várhatóan a Vígszínházban, egy nagyszabású fogadás pedig az óbudai Puskás Öcsi téren lesz. Mi több, a közel kétszáz futballmeccs egy részét is a fővárosban, a Pénzügyőr-, az Elektromos-pályán és a Budafoki MTE létesítményén rendezik. A hatalmas rendezvény hivatalos neve is az: Mundiavocat 2014, Felcsút–Budapest. Ezért hát a fővárosi támogatás, egy olyan rendezvény kap nyolcmillió forintot, amelynek csak a magyarországi adóbevételeit kétszázmillió forintra becsülik, a résztvevők és a szervezők által nálunk eköltött összes pénz összege pedig az egymilliárd forintot is meghaladhatja. A szervezők éppen ezért a kormányzattól, a sport szakállamtitkárságtól is kérnek támogatást az ügyvédek 17. Labdarógó-világbajnokságának megrendezéséhez, amelynek jogát egyébként a Puskás Akadémia olyan pályázó helyszínek elől szerezte meg, mint Nizza, Marékes vagy a toszkán Montecatini, éppen a nagyszerű felcsúti létesítmények jelentették a döntő érvet a magyar rendezés mellett.

Felvilágosító munkánk újabb állomásaként sajnos érdemes hosszabban elidőznünk annál a problémakörnél, hogy mekkora is, kicsi vagy nagy a Puskás Akadémia épülő centerpályája. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a politikai okokból vagy gyűlöletből nyilatkozók a sportrajongók által egyébként jól ismert szavak jelentésével sincsenek tisztában. Volt olyan ATV-s tudósító, aki „sportcsarnokról” beszélt, ami – mint tudjuk – egészen másfajta sportlétesítményt jelent, Mesterházy Attila MSZP-elnök a minap „gigantikus” stadionépítésről vizionált a Népszabadságban, a legújabb támadások pedig azt feszegetik, elég nagy-e az NB I-es szerepléshez az épülő létesítmény, mondván minimum 5000 főt befogadó stadion kell a magyar profi első osztályhoz. Jó volna, ha a kritikusok előbb megegyeznének abban, hogy azért bántsák-e az építkezést, mert túl nagy, vagy azért, mert túl kicsi létesítmény készül. Hiszen így csupán a rosszindulat oly tipikus megnyilatkozásait fedezhetjük fel: ha van rajta sapka, az is baj, ha nincs, akkor az…

Gigantikus stadionról beszélni természetesen éppen ugyanolyan ostobaság, mint sportcsarnokot emlegetni, léteznek hatalmas sportarénák a világban, de azokat persze nem Felcsúton, hanem Rio de Janeiróban, Pekingben vagy San Franciscóban építik, a Puskás Akadémián új centerpálya készül, amelyet éppenséggel kezdetektől „ministadionként” emlegetünk, éppen azért, mert ez egy utánpótláspálya, az amatőr és ifjúsági sport nagyszerű létesítménye lesz. Nem válogatott vagy Bajnokok Ligája-mérkőzések otthonának épül, hanem a Puskás Akadémia csapatainak nemzetközi ifjúsági tornákhoz (például a Real Madrid részvételével minden évben megrendezett Puskás-Suzuki-kupa mérkőzéseihez) és a korosztályos válogatottak találkozóihoz. Hogy csak néhány konkrét példát említsünk: már az átadás utáni hónapokban olyan nagyszabású sportrendezvények zajlanak majd itt, mint a húsvéti Puskás-Suzuki-kupa, a májusi Ügyvédek Világbajnoksága 40 ország 1800 részvevőjével, vagy éppen az Eurosport által az egész világon közvetített ifjúsági (U19) Európa-bajnokság. Még csak nem is a hazai élvonal, az OTP Bank Liga meccseire tervezték a stadiont, jóllehet tökéletes helyszíne lesz a létesítmény a Puskás Akadémia időközben NB I-be jutó felnőtt csapatának. Az építmény elsődleges célja továbbra is az, hogy az utánpótlást és a korosztályos válogatottakat szolgálja ki, de magától értetődő, hogy itt szerepel majd tavasztól az akadémia jelenleg NB I-es felnőtt csapata is. Így lesz ez annak dacára is, hogy az akadémia új létesítményének nézőtéri kapacitása valóban kicsi, nem versenyezhet és nem is akar versenyezni más NB I-es arénákkal, ám azt sem árt tudni, hogy a lelátók alatt kialakított irodákban helyet kap az intézmény teljes adminisztrációja, és ami a gyerekek szempontjából még fontosabb, összesen 16 futballöltöző, rehabilitációs és orvosi központtal kiegészítve, ami ugyancsak a nevelőmunkát szolgálja.

S hogy a szabályok legalább 5000 nézőt befogadó lelátót írnak elő az NB I-ben? Ez valóban így van, ám ez alól a szabály alól felmentést adhat a szövetség elnöksége, különösen akkor, ha – mint Felcsúton – minden egyéb előírásnak maradéktalanul megfelel a létesítmény, sokkal inkább, mint – sajnos – a magyar stadionok többsége. Az akadémia új centerpályája éppen az ide tervezett események, mérkőzések miatt lesz viszonylag kis kapacitású, és éppen az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szakértőinek javaslatára a nemzetközi szervezet már most nyilatkozott arról a tervezőkkel való egyeztetés során (tájékoztatta honlapunkat Dobrosi Tamás a stadion építését Makovecz Imrétől átvevő építészmérnök), hogy az előírtnál kisebb nézőtér sem lehet akadálya különféle rangos nemzetközi mérkőzések vendégül látásának, és mivel a Puskás Akadémia létesítménye mindenben megfelel majd a legmagasabb nemzetközi követelményeknek, az UEFA is felmentést ad majd az egyes nemzetközi meccsek alkalmával a 7-8000 néző fogadásának kötelezettsége alól. A lelátó méretére vonatkozó támadásokat feltehetően szintén a puszta rosszindulat szüli, hiszen mint tudjuk, az NB I jelenlegi átlagnézőszáma sajnos nem követeli meg még az ötezres stadionok létét sem, ám azt tudni kell, hogy a befogadóképességről szóló rendelkezésekben az áll, hogy az ötezer nézőből legalább ezernek tudni kell széket biztosítani, ezt a követelményt a felcsúti Makovecz-stadion messze túlteljesíti majd a maga 3500 ülőhelyével, amelybe igény esetén az állóhelyekre is be lehet majd engedni nézőket, akár 1500-nál is több nézőt. Az UEFA szakvéleménye szerint egyébként akár Bajnokok Ligája- és Európa-liga-selejtezők megrendezésére is tökéletesen alkalmas lesz a Puskás Akadémia pályája, a playoff-kör, a csoportmérkőzések és a nemzetközi A-válogatott találkozók kivételével gyakorlatilag minden nemzetközi futballmeccset meg lehet itt rendezni a szabályok szerint, így aztán – szemben a híresztelésekkel – az NB I-re is alkalmas lesz a létesítmény. Az ötezres kapacitást előíró rendelkezéseknek tehát megfelel majd a „ministadion”, ám az akadémia főleg az ülőhelyeket tervezi megtölteni, az állóhelyekre egyelőre nem tervez jegyeket kiadni.

Összefoglalva: az új felcsúti utánpótláspálya nem lesz sem gigantikus, sem túl kicsi az NB I-hez, jóllehet elsősorban nem a profiknak, a felnőtt csapatnak épül, hanem az ifjúsági együtteseknek, úgy, hogy számtalan nemzetközi mérkőzésnek, valamint tucatnyi irodának, öltözőnek és az orvosi központnak is otthonául szolgál.

A 168 Óra honlapja idézi az APA hírügynökséget, amely méltatlankodva megjegyzi, hogy Felcsúton tábla hirdeti, miszerint egyetlen forint közpénz nékül épül a stadion, majd beismeri, hogy magáncégek adományaiból dől a pénz a magyar sportba a kormány által kezdeményezett új törvénynek köszönhetően. Aztán az EU-ra hivatkozva közli, hogy TAO-pénzt csak ifjúsági és amatőr sportra szabadna költeni (a Puskás Akadémia új utánpótlás-pályájának építése éppen ezt jelenti), majd egy jókora csúsztatással közli, hogy ennek ellenére dől a pénz az FC Felcsút (sic!) proficsapatába. Nos, először is ilyen nevű csapat nincs, az NB I-ben a Puskás Akadémia FC szerepel, másodszor pedig természetesen sem közpénz sem TAO-forrás nem segíti a profi csapatunkat, amely a minden klubnak járó MLSZ-marketingbevételekből és magánszponzorok támogatásából működik. Ugyanazok a százszor cáfolt hamis állítások mindenfelé... Tényleg az a legnagyobb gond ma Magyarországon, hogy magáncégek adományából ifjúsági sportlétesítménnyel bővül az a futballiskola, amely hat-nyolc éve - kormányoktól és politikai széljárástól függetlenül - folyamatosan építkezik, s már a kormányváltáskor is Magyarország legnagyobb és legjobban felszerelt futballközpontja volt, kizárólag önerőből (azaz a nagylelkű magánadományoknak köszönhetően).

Seres László a hvg.hu-n téves adatokból téves következtetéseket von le augusztus 15-én megjelent írásában, és bár bevallja, hogy nem különösebben ismeri az NB I világát, bántó és igaztalan mondatokkal próbálja meg félrevezetni az olvasókat. Csak abban bízhatunk, hogy többségük tisztában van mindazzal, amiről a jegyzetírónak fogalma sincs. Röviden: Seres László azt sugallja, hogy a Puskás Akadémia bajnoki meccsei gyakrabban kerülnek képernyőre, mint a többi csapat mérkőzései, s hogy valamiféleképpen kivételeznek a köztévé szerkesztői az akadémia csapatával. A szerző ehhez idéz egy másik forrást, Rácz Tibor írását a HVG-ből. Ez állítólag azt állítja, hogy az első hat fordulóból a Puskás Akadémia öt meccsét adja a köztévé és a másik kivételezett klub a Mezőkövesd. Nos, ehhez képest az első hat fordulóból csak három mérkőzésünket sugározza a Magyar Televízió, s további egyet a Sport Televízió. Seres Lászlónak meglepetést okozott, hogy 16 klub alkotja az OTP Bank Liga mezőnyét, és szolgálhatunk még két meglepetéssel neki: az egyik, hogy a futballmeccseket két csapat játssza, vagyis, ha a Puskás Akadémia találkozóját közvetítik, akkor egyszersmind még egy csapat képernyőre kerül (azt még a rettenetes köztévé sem tudja elintézni, hogy egyszerre csak egy csapat legyen a pályán); felvilágosító munkánk másik üzenete, hogy fordulónként a nyolc mérkőzésből hetet élőben közvetítenek a jogokat megvárásoló televíziócsatornák (m1, m2, Duna TV, Sport 1, Sport 2), ami (lásd az előző infót) hétszer kettő, azaz tizennégy csapatot érint. Éppenséggel tehát a többieknél kevesebbszer kerül képernyőre a Puskás Akadémia az első hat fordulóban, mert két olyan meccsünk is lesz, amelyet nem közvetít a tévé, jóllehet az adott fordulóból a többi hét meccset mind láthatják a televízió-nézők. Végül – most tessék megkapaszkodni - az egyik olyan meccs, amelyet nem közvetít senki sem, a Mezőkövesd–Puskás Akadémia találkozó lesz... Szomorú szívvel könyörgünk: tessék igazat mondani!

Azt írja a brit Guardian vadregényes módon Felcsútról keltezett tudósítása, hogy "According to two independent Hungarian media investigations, businesses donated some 6bn forints (£17m) to football projects in Hungary last year. Staggeringly, almost half of that total flowed to Orbán's village alone". Vagyis, hogy két független magyar  „médiavizsgálat" szerint is 6 milliárdot fordítottak a cégek tavaly a futball támogatására a TAO-rendszer keretében, és elképesztő, hogy ennek az összegnek majdnem a fele egyedül „Orbán falujába áramlott". A cikk ezzel a kijelentéssel alapozza meg az egész írás hangulatát, jóllehet a fenti mondatnak természetesen semmi köze a valósághoz. Először is: nem kell különösebb vizsgálatokat tartani az adatok kiderítéséhez, lévén minden információ nyilvános a TAO-programban. Még a cikk által idézett, nem éppen a Puskás Akadémiát elismerő cikkeiről híres Átlátszó.hu is 21 milliárdos TAO-pénzről beszél a futballban a program első évében. Azóta pontos adat van arról, hogy 33.5 milliárdot költhetett el összesen 1320 (!) sportszervezet a TAO-programnak köszönhetően öt sportágban, ami 25.6 milliárdos társasági adóból érkező pénzt jelent az önrészen túl, s a futball részesedése valóban 21 milliárdhoz lehetett közel. A felcsúti Puskás akadémia a nyilvános források szerint 2.8 milliárdot vehetett fel a program első évében, vagyis az összes sportra fordított TAO kevesebb mint tíz százalékát, a futballra fordított társasági adó mintegy 13 százalékát. Ami ugye mégsem „majdnem a fele" az összes pénznek. Éppenséggel az MLSZ-re igaz hogy a futball TAO-pénzeinek majdnem felét elviszi, ami rendben is van, hiszen országos pályaépítési programot is finanszíroz belőle. A felcsúti 13 százalék (amely semmiképpen sem az összes támogatás „majdnem fele", ahogy a Guardian állítja) pedig nagyjából arányos az elmúlt öt-hat év beruházásaival, hiszen a Puskás Akadémia hosszú évek óta fejleszt magánadományokból több százmilliós beruházásokat végrehajtva. Kétségtelen, hogy a mostani stadionépítés intézményünk eddigi legnagyobb beruházása, de a tervezése ennek is hét éve kezdődött, s a Puskás Akadémia már a kormányváltáskor is az ország legnagyobb futballközpontja volt, pedig 2010 előtt semmilyen központi segítségre nem számíthattak az akadémiák. A Guardian cikke arról sem tesz említést, hogy a magáncégek adományaiból épülő felcsúti utánpótlás-pályával egy időben Debrecenben és a Ferencvárosban is állami pénzből épül a két népszerű és sikeres magyar klub új stadionja, egyenként a tízmilliárdot jóval meghaladó költséggel (Debrecenben milliárdos TAO-beruházás keretében új akadémia is épült tíz futballpályával). És hamarosan további stadionok átépítése kezdődik állami segítséggel, milliárdos nagyságrendben. Vagyis messze nem igaz az, amit a cikk sugall, hogy a Puskás Akadémián zajlik a legnagyobb beruházás a magyar futballban. Az MLSZ, a Fradi és a Debrecen után legfeljebb a negyedik helyen említhető a felcsúti Makovecz-stadion, amely abban tér el az említett klubok építkezésétől, hogy állami segítség nélkül, kizárólag magáncégek adományaiból valósul meg.

A miniszterelnöki évértékelő futballinterjúban volt egy mondat, amely alaposan beindította az újságírók fantáziáját. A mondat így hangzott el és így jelent meg: „A Videoton mögött ott a MOL, a Győr mögött ott az Audi, a Diósgyőr mögött ott a Leisztinger-féle üzleti csoport, a Honvéd mögött ott van a Hemingway-féle üzleti világ, a Debrecen mögött a Teva, a Pécs mögött a Mathias-csoport, az MTK mögött a Várszegi-csoport – ha még ott van –, a Paks mögött– egyedüliként – a magyar állam, a Fradinak hamarosan lesz kérője, erősebb és nagyobb, mint bárki másnak, ez hetek kérdése."

Természetesen főként a Fradira vonatkozó kijelentés indította be az újságírók fantáziáját., egymás után jelentek meg a találgatások, amelyek közül sok – a Nemzeti sporté is – odáig ment, hogy a Ferencváros eladásáról értekezett, jóllehet, ilyesmiről nem volt szó az Orbán Viktorral készített interjúban. A Puskás Alapítója nem többet és nem kevesebbet álíított, mint azt: – tehát még egyszer –, hogy „a Fradinak hamarosan lesz kérője, erősebb és nagyobb, mint bárki másnak, ez hetek kérdése".

Ki tudja, milyen forrásból nyerve értesüléseit, arról ír a múlt héten megjelent Hócipő, hogy a Puskás Akadémián készülő országos futballmagazin, a FourFourTwo 51 millió forintos hirdetési bevételhez jutott tavaly állami cégektől. Boldogok lennénk, ha így volna, de az igazság az, hogy ennek a fele sem igaz...

Az Indexen bukkantunk erre a blogbejegyzésre.
Már az írás elején kiderül, hogy a szerzőnek még a másolás sem megy. A négy, még az idén felújítandó stadion esetében kijelenti: „Ezeket a miniszterelnök elmondása szerint a Csányi Sándor által elnökölt MLSZ pénzügyi rendszerén keresztül hozzák rendbe.” A miniszterelnöki interjúban ennek éppen az ellenkezője szerepel: „Négy létesítményt az MLSZ pénzügyi rendszerén KÍVÜL, közvetlenül hozunk rendbe.”
Hasonló színvonalon csemegézik az interjúból a szerző, majd a saját véleményének megfogalmazására is vállalkozik:
„A Puskás Akadémiának adott interjújában arról is beszélt a miniszterelnök, hogy szerinte egy labdarúgó csapat működtetése nem gazdasági vállalkozás. Azért ez egy óriási tévedés a miniszterelnök részéről, hiszen pont ez a hozzáállás vitte a szakadék szélére honi futballt.
A magyar futball azért maradt le a nyugatitól, mert egészségtelenül az államra támaszkodik, miközben Nyugat-Európában a ’70-es évektől a profi futball milliárdos üzlet lett, a szórakoztató ipar egyik fontos pillére. Itthon pedig maradt az állami és a tulajdonosi finanszírozás, így továbbra is állami tőkeinjekciókra van szükség a sportág működéséhez.”
A hosszú és filozofikus válasz helyett elégedjenek meg hirtelen annyival mindazok, akik hasonló illúziókban ringatják magukat, hogy a BL-ben az idén a legjobb 16 közé jutott csapatból 12 roppant veszteséges volt, több tíz vagy százmilliós tartozást halmoztak fel euróban vagy fontban (forrás). Az évekig a futballjáért bálványozott, főleg saját nevelésű játékosokra építő Barcelona tartozása például a 300 millió eurót is meghaladja, amelynek nagy része köztartozás. De hatalmas veszteséget görget maga előtt a Manchester United éppen úgy, mint az Arsenal, a Real Madrid, a Dortmund, a Schalke vagy a többi európai él klub. azazhogy ott is marad az állami és a tulajdonosi finanszírozás. Mivel a foci elsősorban nem üzlet, hanem kulturális tevékenység.
 

A Magyar Narancs augusztus 8-ai száma címlap sztorit kreált a stadionépítésből és a magyar foci gazdasági helyzetéből, ám azon túl, hogy a szotyolázó Orbán Viktor és a mögé montírozott akadémiai stadionépítés fotójával adja el a címlapot, a szerkesztőségi vezércikkben a minden logikát és tárgyilagos érvet nélkülöző, gyűlölettől csöpögő fröcsögésig jut (a Sárpiramis cím talán ezt a sárdobálást jelzi, mert amúgy értelme nincs), a Forinttemető című igen elfogult „elemzésben” pedig megismétli az unalomig ismert, felületes és igaztalan kliséket a futballba ölt tízmilliárdokról, a (nyilván nem az utóbbi három évben) lepusztult magyar fociról, miközben említést sem tesz az elmúlt húsz évben megszűnt ezer (!) magyarországi pályáról, a baloldali kormányzás sport- és ifjúságellenes ámokfutásáról, a Bozsik-program és a pályaépítés leállításáról, a kádári évtizedek tervszerű sportág (vissza) fejlesztéséről, bár elismeri, hogy Csányi Sándor irányítása alatt az MLSZ gazdálkodási rendje megújult, elkezdődött a tervszerű utánpótlás-nevelés.

Nos, ha a futballhoz hasonló fontosságú társadalmi, egészségügyi, nevelési, gazdasági, kulturális kérdésekben ilyen hozzáértéssel készülhet összeállítás a liberális véleményformálás fontos lapjában, az elkeserít bennünket. Miért nem lehet kimondani legalább a nyilvánvaló tényt? Hogy a magyar foci félévszázados züllése, visszafejlesztése után, sosem látott nemzetközi versenyben lehetetlen néhány év alatt felzárkózni. Ehelyett a múlt következményeiért azokat hibáztatni, akik végre elkezdték a fejlesztéseket, egyenesen abszurdum. Volnának itt érdekes szakmai kérdések, amelyekről jó lenne beszélni, de amíg azon a szinten tartózkodik sok publicista, hogy „Orbán Viktor szotyolázik és szereti ezt a szörnyű futballt, amelynek a helyét is sóval kellene behinteni”, addig tényleg nincs miről beszélni.

A Népszava publicistája, Várkonyi Tibor augusztus 7-én megjelent írása szerint ez szerepelt a miniszterelnöki fociév-értékelőben: „Minél többet vesz ki belőle az ember - így a definíció -, annál több marad benne”. Ezt hol tetszett olvasni? Az eredeti és azóta valóban sokszor idézett két mondat így szólt: „A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész.” Ezt miként lehetett úgy érteni, hogy minél többet vesz ki belőle az ember, annál több marad benne? Szövegmásolás: általános iskola, második osztály. Tényleg megáll az ész.

A Bors augusztus 6-ai száma szerint másfél év alatt sokat változott a székesfehérvári VIP-páholy összetétele, ahogyan írják, „kikerült Csányi Sándor és Schmitt Pál, bekerült viszont egy tanár és egy számvevő”. Nos, az állításokból gyakorlatilag egyik sem igaz. Tekintve, hogy korábban a Videoton meccsein fotóztak, ezúttal pedig az albérletben játszó Puskás Akadémia első hazai NB I-es meccsén, eleve nem lehet összehasonlítani a két vendégkört, mert részben mások a támogatók, a meghívottak is. Ráadásul az új vendégként feltüntetett Tessely Zoltán bicskei polgármester, országgyűlési képviselő és Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a Vidi meccsein is évek óta rendszeres vendég a miniszterelnök páholyában. A úgynevezett hiányzók távollétének legvalószínűbb oka pedig alighanem az augusztusi időpont, amikor sokan a szabadságukat töltik. Különösen nehéz elhinni a lap bennfentes információit, miközben a képeken nem ismerték föl a szerkesztők dr. Urbán Lászlót, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettesét, Szíj Lászlót, egy másik szponzor, a Duna Aszfalt tulajdonosát vagy éppen Jakab János miniszterelnöki tanácsadót, a Puskás Akadémia FB-elnökét, aki talán a legrégebb óta jár együtt futballmeccsekre Orbán Viktorral.