- Először is gratulálok a gólodhoz, amellyel sikerült egyenlíteni. Hogyan emlékszel vissza a találatra?

Köszönöm szépen a csapat nevében is! A fordulás után sajnos gyorsan kaptunk egy gólt, ami nem volt benne a pakliban, hiszen nekünk volt több és veszélyesebb helyzetünk. Nem zökkentett ki minket a hazai vezetés, ugyanúgy mentünk tovább és néhány perc múlva a baloldalon sikerült megbontani a védelmüket. Krupa Zsolti indította Magyarics Eriket, aki "szokás szerint" megverte az emberét, középre adott, én pedig második hullámban érkeztem és a hosszú felé mozduló kapus mellett a rövid alsóba helyeztem. 

- Az egyenlítés pedig meghozta az étvágyatokat...

Így is lehet mondani. A biztos, hogy komoly mentális lökést adott az egész csapatnak, onnantól kezdve végig kézben tartottuk a meccset és teljesen megérdemelten rúgtuk rá a másodikat. 

- Miben voltatok jobbak?

Szerintem csapatként, nagyon egységesek, fókuszáltak és eltökéltek voltunk. Emellett volt egy fantasztikusan lelkes szurkolótáborunk. Ezúton is köszönjük a szeredai akadémistáknak, hogy eljöttek minket buzdítani!

- Milyen területen éreztétek leginkább, hogy ez már a nemzetközi porond?

Elsősorban az ellenfél játékosainak technikai tudását látva. Nagyon technikás futballisták alkotják az FCSB keretét, akik ellen maximális figyelemre és erőbedobásra volt szükség. Az előző körben, a Brann ellen sokkal inkább a fizikális dolgok terén láttuk, hogy ez egy "másik kávéház".

Bármelyik meccset vesszük is alapul, az biztos, hogy a Youth League-ben a mérkőzések intenzitása magasabb, gyorsabb a játék, gyorsabban kell döntéseket hozni, kevesebb érintésből kell megoldani az akciókat. Fizikailag ez persze megterhelő, de szerintem vagyunk olyan jó állapotban, hogy tökéletesen tudjunk ehhez alkalmazkodni, most is fel tudtuk venni a ritmust. 

- Van már Youth League tapasztalatod tavalyról, mit jelent egy Puskás akadémista számára az, hogy a legjobb európai utánpótláscsapatokkal mérheti össze az erejét?

Hatalmas dolog ez mindannyiunk számára. Óriási motiváció ilyen mérkőzéseken pályára lépni, nagyon élvezzük azt, amikor sok néző előtt játszhatunk, a nemzetközi környezet pedig komoly fejlődési lehetőség mindannyiunk számára. Ezért is várjuk már a Pancho Aréna-beli visszavágót és ezért is szeretnénk a lehető legtovább jutni a sorozatban.

- Ha már szóba hoztad, mire számítasz a hazai meccsen és szerinted meddig juthat ez a csapat?

Otthon győzelmet és továbbjutást várok, de fel sem merül bennünk, hogy ez egy előre lefutott mérkőzés, hiszen láttuk, milyen erős ellenfél az FCSB. Tavaly a legjobb 32 csapat között az Aston Villa ellen csak egy hajszál választott el bennünket a továbbjutástól. Most ismét egy nagy lehetőség kapujában állunk. Mi szeretnénk lenni az első magyar együttes, amelyik bejut a legjobb 16 csapat közé a Youth League-ben. Ha az egész gárda játékerejét nézem, akkor azt hiszem, kijelenthetem, hogy van rá esélyünk, de most még kizárólag az FCSB elleni visszavágóra koncentrálunk, győzni szeretnénk hazai pályán is decemberben.