Úgy kezdhettük meg első idei hazai bajnokinkat, hogy a legutóbbi öt Paks elleni mérkőzésből négy alkalommal is a pályaválasztó együttes gyűjthette be a három pontot. Az összecsapás 2. percében Bognár próbálkozott egy távoli szabadrúgással, ám a kísérlet inkább egy bemelegítő mozdulattal ért fel fiatal kapusunknak, Tóth Balázsnak.

Az első percekben a középső harmadban történő passzolgatás és puhatolózás jellemezte mindkét alakulatot, amikor Nagy Zsolt beívelésére robbant be a Kiss Tamás, aki bevetődve tette bele a lábát a labdába, ami a felső lécről vágódott vissza a mezőnybe. Nagy helyzet volt, az üres kaput kellett volna eltalálni, így viszont nagy árat fizettünk érte.

Fortuna (és a VAR szobában ülő stáb) ezúttal nem minket választott az első negyedórában. Bognár István ezúttal 20 méterről akcióból tette volna próbára kapusunkat, amit még blokkolni tudott Joao Nunes, de a felpörgő lapba éppen a jó ütemben érkező Sajbán Máté elé került, aki nem hibázta el az ölébe hulló egy-az-egy elleni helyzetet és okosan lőtt a hosszú sarokba. Rövid ideig úgy tűnt, hogy a bírói kisbuszban érvénytelenítik a találatot, hiszen egyértelműen paksi kézről került a labda Bognár elé, a játékvezetői csoport úgy ítélte meg, hogy a mellmagasságba felemelt kézzel tett mozdulat még tűréshatáron belül volt (0–1).

A Paks elleni összecsapás nem múlhat el Tóth-bravúr nélkül. A 22. percben ismét Sajbán tört kapura és lőtt 20 méterről, a landa megpattant a bevetődő Nunes lábán, így még inkább meg kellett nyúlnia a levegőben szőke cerberusunknak.

Támadásainkat jól hatástalanította a paksi középpályássor, pedig nem lehetett azt mondani, hogy ne próbáltunk volna meg mindent. A 35. percben Gera Dániel tört be három védő között és esett nagyot, ám ütközés híján a játékvezető jobbszélsőnknek mutatta fel a sárga lapot színészi alakítása miatt. Az ebből indított szabadrúgás pedig ismét a vendégeknek kedvezett. A felívelt labda némi szerencsével került Sajbán elé, aki viszont szépen készítette elő a középen érkező Bognárnak, aki éppen csak beleért a labdába, ami a bal alsó sarokba gurult a kapufa mellé (0–2).

Ha eddig nem tűnt volna nehéz feladatnak, hogy itthon tartsunk legalább egy pontot az este folyamán, akkor a 42. percben még inkább feladtuk a leckét magunknak. Csapatunk legaktívabb támadója, Gera indult meg ismét jó ütemben, ezúttal viszont már el is találták a lábát. Nagy Zsolt úgy ítélte meg, hogy ért volna egy sárga lapot ez a belépő. Csapatkapitányunk a kelleténél hevesebben reklamált, amiért megkapta a második sárga lapját, így alapjában meghatározva az egyébként sem könnyűnek ígérkező folytatást.

Az első játékrész hosszabbításában pedig még egy hidegzuhany ért minket. Bognár ma is kiváló estét fogott ki, mesteri passzából Ádám Martin került ziccerbe Spandler mellett és gurított higgadtan a kapuba (0–3).

A második félidőre Hornyák Zsolt két helyen is változtatott, Alexandru Baluta helyére Jakub Plsek, míg Corbu Marius pozíciójára Yoell van Nieff érkezett. A cserék – és vélhetően az öltözőben elhangzott beszéd – felrázhatta a csapatot, hiszen aktívabban kezdtünk, ám Gera ziccerben, ha centikkel is, de Nagy Gergely kapuja mellé gurított.

Az olykor szó szerint kézzel-lábbal védekező paksi védelem egyre több teret hagyott nekünk, ám igazán veszélyes támadásokat nem tudtunk vezetni, de ami nem sikerült akcióból, az állított helyzetből már összejött. A csereként beálló duó szépített egy jobb oldali szabadrúgást követően az 55. percben, Plsek érkezett kiválóan Van Nieff beadására (1–3).

Alig örülhettünk a szépítésnek és elhinni, hogy vissza tudunk jönni a meccsbe, az egy perce pályán lévő Nagy Richárd gondoskodott róla, hogy maradjon a háromgólos különbség, közelről lőtt Tóth kapujába, miután megforgatta a védőjét (1–4)

Az önbizalommal teli zöld-fehér együttesnek ma tényleg minden összejött. Ezúttal bal oldalról szőttek támadást vendégeink és ezúttal is Sajbán volt a befejező, közelről csak a kapuba kellett gurítani a játékszert (1–5).

Két perccel később, a 69. percben, ismét a paksi bal oldal volt aktív és Spandler Csaba csak szabálytalanul tudta megállítani a 16-oson belülre érő Nagy Richárdot, a játékvezető pedig a 11-es pontra mutatott. Az ítéletvégrehajtó az amúgy kiváló estét magának tudó Bognár volt, aki higgadtan lőtte ki a hosszú alsó sarkot, Tóth csak beleérni tudott, de hárítani nem (1–6).

A magabiztos vezetést követően a vendégek érthetően visszaálltak, mi pedig próbáltuk uralni a mérkőzést, ez helyzetekben már nem mutatkozott igazán meg. A 87. percben aztán még tovább zuhantunk a képzeletbeli szakadékban: Joao Nunes becsúszását, némi túlzással „jutalmazta” azonnali piros lappal a ma főszerepben lévő játékvezető.

Tény, az atomvárosiak ma fölénk tudtak nőni játékban, ehhez viszont jelentősen hozzájárult a kiállítás is. Ezt a meccset el kell felejteni, egy hét múlva Egerszegre utazunk.

OTP Bank Liga, 2. Forduló

Puskás Akadémia FC – Paksi FC 1-6 (0-3)

Vezette: Antal (Márkus, Horváth)

Gól: Plsek (55.), ill. Sajbán (15, 67.), Bognár (37., 69., 11-esből), Ádám (45.), Nagy R. (59.)

Sárga lap: Nagy Zs. (27. és 42.), Gera (35.), ill. Széppál (13.)

Piros lap: Nagy Zs. (42.), Joao Nunes (87.)

Puskás Akadémia FC: Tóth – Spandler, Joao Nunes, Stronati, Nagy Zs. – Corbu (van Nieff, 46.), Favorov (Géresi, 60.) – Gera, Baluta (Plsek, 46.), Kiss (Slagveer, 60.) – Kozák (Puljic, 60.)

Paksi FC: Nagy G. – Kinyik, Szélpál (Kulcsár, 46.), Lenzsér, Szabó J. – Balogh, Papp K. (Windecker, 73.), Bognár, Szabó B. (Nagy R, 58.) – Sajbán (Haraszti, 68.), Ádám (Böde, 58.)