„Puskás Ferenctől ugyan nem vette el a kommunista államhatalom a magyar állampolgárságot, de disszidálását követően hazaárulónak könyvelték el. Tették ezt azzal az emberrel, akinél többet aligha tett bárki az ország jó hírnevéért” – kezdte beszédét az eseményen Szöllősi György.

A Puskás-ügyek és a magyar futball nagykövete hozzátette: miután Puskás őrnagyi rangot szerzett a katonaságnál, fennállt a veszélye, hogy súlyos büntetésre számíthat, akár az élete is veszélyben lehet. (Az újpesti Szűcs Sándort 1951-ben kivégezték csoportosan, fegyveres testület tagjaként elkövetett külföldre szökés vádjával.) Puskás Ferenc sokáig félt hazatérni annak ellenére, hogy az ellene folyó nyomozást 1963-ban megszüntették. Bármennyire is enyhült itthon a diktatúra, a Spanyolországban letelepedő világsztár inkább megvárta a „bűncselekmény” elévülési idejét és csak 25 évvel később lépett ismét magyar földre. A rendszerváltás után újra beszerezte a magyar útlevelét, felesége, Erzsébet asszony pedig attól kezdve mindenhova csak a magyar irataival utazott. Lányuk, Anikó nem erőltette a magyar dokumentumok beszerzését, bár ennek az EU-csatlakozás után nem is volt gyakorlati jelentősége. Érzelmi annál inkább. Az unoka, Réka később felvetette, hogy szeretne magyar állampolgár lenni, ez az érzés pedig csak erősödött benne és lányában, Anéban, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmával végigkönnyezték a Puskás, a musical c. darabot. Szöllősi György szerint Réka testvére, Elizabeth is jelezte, hogy szeretné megkapni a magyar állampolgárságot. „Nagy boldogság, hogy Magyarország, mely egykor szégyenszemre hazaárulónak bélyegezte legnépszerűbb fiát, ma ünnepélyesen visszafogadja a zseniális futballista unokáját és dédunokáját, méghozzá Kispesten, ahonnan a nagypapa egykor világhódító útjára indult” – zárta beszédét Szöllősi György.

„Mitől nagy egy nemzet?” – kezdte beszédét Szijjártó Péter miniszter, aki szerint egy olyan legendát tudtunk adni a világnak, akit nemcsak hazánkban, hanem más országokban is csodálnak, Puskás neve pedig ily módon Magyarország szinonimájává vált. Szijjártó Péter kiemelte, hogy külföldi látogatásai alkalmával gyakran ajándékoz Puskás Ferenc aláírásával ellátott korabeli stílusú futball-labdákat, ilyenkor ugyanis nem is kell megmagyaráznia semmit, mert mindenki ismeri a Puskás nevet. A külügyminiszter idézte névadók egykori csapattársát, a másik Real Madrid-legendát, Alfredo di Stefanót, aki szerint Puskás Ferenc annyit segített honfitársainak Spanyolországban, hogy nyugodtan nevezhetjük őt magyar nagykövetnek. Szijjártó Péter szerint ez a legendás futballista emberi nagyságát is hangsúlyozza, pedig egy olyan korban lett belőle sztár, amikor a játékosoknak még nem adatott meg, hogy csak a sportra kelljen koncentrálniuk.

„Puskás igazi hazafi volt, ha nem így lett volna, nem köszönthetnénk most honfitársainkként Rékát és Anét” – zárta beszédét a miniszter, aki arra kérte a jelenlévő Honvéd- és Puskás-akadémistákat, hogy ne csupán játék, hanem hazaszeretet terén is vegyenek példát Puskás Ferencről. Ezután átadta a magyar állampolgársági bizonyítványokat Puskás Ferenc unokájának és dédunokájának azzal az üzenettel: „Isten hozott titeket Magyarországon, magyar állampolgárként!”.

Ezután Réka és Ane is megköszönte a sok szeretetet, amit kapnak, amikor Magyarországon járnak. „Nagyon meg vagyok hatódva és tudom, hogy a nagypapám nagyon boldog, ha ezt látja. Köszönjük az állampolgárságot, köszönjük mindenkinek, aki segített ebben” – szólt az emelvényre lépve Réka, nagy mosollyal búcsúzva a jelenlévőktől, akik közt jelen volt a nagyapa-dédnagyapa korábbi csapattársainak leszármazottai közül Bozsik péter, Grosics Edina és Buzánszky Jenő, akadémiánk igazgatója, Liszkai Dezső, az olimpiai bajnok úszó, Gyurta Dániel, vagy épp a Honvéd korszakos nagy játékosai közül Esterházy Márton, Dajka László és Pisont István, a maiak közül pedig Hidi Patrik, Baráth Botond és Batik Bence, valamint a Budapest Honvéd-Magyar Futball Akadémia és a Puskás Akadémia több növendéke is.

További képek az eseményről: