megafon Ne maradj le semmiről! HÍREK SHOP
Akadémiai „kalandtúra” a Föld napján

Akadémiai „kalandtúra” a Föld napján

Április 22-én „Földanyánkat” ünnepeljük, aki úgy gondoskodik rólunk, akár egy édesanya a gyermekeiről, pedig mi, emberek nem kíméljük őt. Alig több mint fél év alatt rendre elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait, úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van. Vajon meddig bírja ezt a kizsákmányolást? A földünkért aggódók először 1970-ben emelték fel szavukat az emberiségnek a természet egyensúlyát veszélyeztető beavatkozása, túlfogyasztása és túlterjeszkedése ellen, ami a növény- és állatvilág létét – és persze az emberét is – fenyegeti. Így jött létre a Föld napja nevű kezdeményezés, amelyhez több mint egymilliárdan csatlakoznak világszerte. A Puskás Akadémia a maga módján is igyekszik tenni földünkért, az élővilág változatosságának megőrzéséért.

Akadémiánk a Közép-Dunántúlon, a Mezőföld északkeleti részén, a Váli-víz jobb partján, völgyek ölelésében, egyedülálló természeti környezetben terül el. „Hazánkban viszonylag fiatal kőzetek alkotják a felszínt, amely mintegy húszmillió éve, a miocén korban került a mai helyére – kezdi a geológiai ismertetést Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Vértesi-Mezőföldi Tájegységért felelős szakembere. – A közeli geológiai fúrások 1-1,5 km mélyen feltárták a Balaton-felvidékre jellemző óidei kőzeteket, feljebb pedig a Vértes délkeleti részét felépítő különféle dolomitokat is. A közeli dombhátakon néhol a miocén tengerben lerakódott szarmata mészkővel is találkozhatunk. A környék felszínének nagyjából kétharmadát borítja a földtörténeti közelmúltban, a jégkorszakban képződött laza üledék, a lösz. A sárgaföld kiváló minőségű talajokat adott Magyarország, így a Puskás Akadémiának otthont adó vidék számára is, amelyet egyébként mocsárrétek, fűzfaligetek, nádasok jellemeztek, míg a dombhátakon az ember ténykedése előtt különféle tölgyesek éltek. Az élővilág is ennek megfelelően alakult ki.” „Az öreg fák, a platán, a hárs olyan madarak számára biztosítanak otthont, mint például az év madarává választott zöld küllő, amely magának vési az odvát, s a füves területeken keresi táplálékát, a hangyát – teszi hozzá Klébert Antal, a Vértes Tájvédelmi Körzet szakembere. – A madarak miatt is fontos a szántóföldek menti erdősáv megőrzése.”

Akadémiánk sokat megélt fáinak nem csupán a zöld küllő a lakója, de a harkályok által vésett odvak több madárfajnak biztosítanak élőhelyet, s az ágak közé bevackolta magát a hazánkban őshonos vörös mókus is. A Pancho Aréna fölött pedig olykor elhúz egy, a szomszédos település villanyoszlopán fészkelő fehér gólya, amely a pályák mellett kialakított víztározó tavirózsái között éldegélő, folyton kuruttyoló békákból rendre jól lakik, csakúgy, mint az időnként itt portyázó gémek is – igazi kis ökoszisztéma a miénk! Az akadémiai épületegyüttes darabjainak a XVIII. század második felében épült kisnemesi udvarház ősparkja ad helyet. A kollégiummá lett kúria előtt több száz éves hárs- vagy épp gesztenyefák állnak, amelyekre még a régi felcsútiak is jól emlékeznek. Futballműhelyünk területének bővülésével, az infrastruktúra fejlődésével párhuzamosan a teremtett környezet is sokat változott: az agg fák mellé idővel újabb és újabb őshonos növények kerültek.

„Azokat a növényeket telepítettük az akadémiára, amelyek eredetileg is itt, az egykor csak rétnek nevezett területen éltek – meséli a helyi kertészet szakembere. – A nagy öregek mellé olyan tradicionális fákat ültettünk, mint a tölgy, a platán, a juhar és a kőris, azért is, hogy lombozatukban fészkelőhelyet biztosítsunk az itt megforduló madaraknak, s ugyancsak rájuk gondolva, számukra eledelül szolgálva termőcserjéket is telepítettünk. Annak érdekében pedig, hogy nádas-ligetes jelleget kölcsönözzünk a terepnek, gólyaorr, boglárka, fűz vagy épp kecskerágó is helyet kapott a kertészeti elgondolásban, továbbá örökzöldek mellett virágzó díszfák, bokrok, cserjék is idekerültek. Arra törekedtünk, hogy az épületek között a zöldfelület nagysága domináljon, s hogy olyan növényeket válasszunk, amelyek nem tájidegenek, és rezisztensek az itteni éghajlattal, jól megélnek a vidéken.”

Puskás Akadémia logó
TOVÁBBI HÍREK

Akadémiai „kalandtúra” a Föld napján

Április 22-én „Földanyánkat” ünnepeljük, aki úgy gondoskodik rólunk, akár egy édesanya a gyermekeiről, pedig mi, emberek nem kíméljük őt. Alig több mint fél év alatt rendre elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait, úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van. Vajon meddig bírja ezt a kizsákmányolást? A földünkért aggódók először 1970-ben emelték fel szavukat az emberiségnek a természet egyensúlyát veszélyeztető beavatkozása, túlfogyasztása és túlterjeszkedése ellen, ami a növény- és állatvilág létét – és persze az emberét is – fenyegeti. Így jött létre a Föld napja nevű kezdeményezés, amelyhez több mint egymilliárdan csatlakoznak világszerte. A Puskás Akadémia a maga módján is igyekszik tenni földünkért, az élővilág változatosságának megőrzéséért.

Akadémiánk a Közép-Dunántúlon, a Mezőföld északkeleti részén, a Váli-víz jobb partján, völgyek ölelésében, egyedülálló természeti környezetben terül el. „Hazánkban viszonylag fiatal kőzetek alkotják a felszínt, amely mintegy húszmillió éve, a miocén korban került a mai helyére – kezdi a geológiai ismertetést Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Vértesi-Mezőföldi Tájegységért felelős szakembere. – A közeli geológiai fúrások 1-1,5 km mélyen feltárták a Balaton-felvidékre jellemző óidei kőzeteket, feljebb pedig a Vértes délkeleti részét felépítő különféle dolomitokat is. A közeli dombhátakon néhol a miocén tengerben lerakódott szarmata mészkővel is találkozhatunk. A környék felszínének nagyjából kétharmadát borítja a földtörténeti közelmúltban, a jégkorszakban képződött laza üledék, a lösz. A sárgaföld kiváló minőségű talajokat adott Magyarország, így a Puskás Akadémiának otthont adó vidék számára is, amelyet egyébként mocsárrétek, fűzfaligetek, nádasok jellemeztek, míg a dombhátakon az ember ténykedése előtt különféle tölgyesek éltek. Az élővilág is ennek megfelelően alakult ki.” „Az öreg fák, a platán, a hárs olyan madarak számára biztosítanak otthont, mint például az év madarává választott zöld küllő, amely magának vési az odvát, s a füves területeken keresi táplálékát, a hangyát – teszi hozzá Klébert Antal, a Vértes Tájvédelmi Körzet szakembere. – A madarak miatt is fontos a szántóföldek menti erdősáv megőrzése.”

Akadémiánk sokat megélt fáinak nem csupán a zöld küllő a lakója, de a harkályok által vésett odvak több madárfajnak biztosítanak élőhelyet, s az ágak közé bevackolta magát a hazánkban őshonos vörös mókus is. A Pancho Aréna fölött pedig olykor elhúz egy, a szomszédos település villanyoszlopán fészkelő fehér gólya, amely a pályák mellett kialakított víztározó tavirózsái között éldegélő, folyton kuruttyoló békákból rendre jól lakik, csakúgy, mint az időnként itt portyázó gémek is – igazi kis ökoszisztéma a miénk! Az akadémiai épületegyüttes darabjainak a XVIII. század második felében épült kisnemesi udvarház ősparkja ad helyet. A kollégiummá lett kúria előtt több száz éves hárs- vagy épp gesztenyefák állnak, amelyekre még a régi felcsútiak is jól emlékeznek. Futballműhelyünk területének bővülésével, az infrastruktúra fejlődésével párhuzamosan a teremtett környezet is sokat változott: az agg fák mellé idővel újabb és újabb őshonos növények kerültek.

„Azokat a növényeket telepítettük az akadémiára, amelyek eredetileg is itt, az egykor csak rétnek nevezett területen éltek – meséli a helyi kertészet szakembere. – A nagy öregek mellé olyan tradicionális fákat ültettünk, mint a tölgy, a platán, a juhar és a kőris, azért is, hogy lombozatukban fészkelőhelyet biztosítsunk az itt megforduló madaraknak, s ugyancsak rájuk gondolva, számukra eledelül szolgálva termőcserjéket is telepítettünk. Annak érdekében pedig, hogy nádas-ligetes jelleget kölcsönözzünk a terepnek, gólyaorr, boglárka, fűz vagy épp kecskerágó is helyet kapott a kertészeti elgondolásban, továbbá örökzöldek mellett virágzó díszfák, bokrok, cserjék is idekerültek. Arra törekedtünk, hogy az épületek között a zöldfelület nagysága domináljon, s hogy olyan növényeket válasszunk, amelyek nem tájidegenek, és rezisztensek az itteni éghajlattal, jól megélnek a vidéken.”

More news

EGY SZÍV.

PUSKÁS AKADÉMIA MINDEN PLATFORMON

CSATLAKOZZ!

×

EGY SZÍV.

X

Események

Legfrissebb eredmények

Puskás Akadémia–Illés Akadémia-Viktoria (Leány U17)  0–1
Puskás Akadémia–Illés Akadémia–Viktória (leány U15)  1–5
Puskás Akadémia U16 - DVSC  2–3
Fehérvár FC - Puskás Akadémia U16  2-4
Balatonfüredi FC - Puskás Akadémia FC II  0-2
Ferencvárosi TC - Puskás Akadémia U14  0-2
Puskás Akadémia U15 - Honvéd MFA  1–1
ETO FC Győr - Puskás Akadémia U19  1–1
Puskás Akadémia U17–Nyíregyháza Spartacus  9–0
Puskás Akadémia U16 - DVTK  6–0