Mint közismert, nem éppen szerencsés csillagzat alatt várhattuk a nyitó bajnokinkat. Két sajnálatos sérülés miatt ugyanis két kulcsjátékosunkat is elveszítettük a csütörtöki Ekl-meccsen, Szolnoki Roland és Nagy Zsolt is hosszú hónapokra dőlt ki (egy héttel korábban Luciano Slagveer esett ki izomsérülés miatt), így Hornyák Zsolt edző (mióta ő a szakvezető, ez már a 100. OTP Bank Liga-mérkőzése volt az együttesnek) nehéz helyzetben küldhette csatába a fiúkat a Groupamában. Három védővel álltunk fel, Spandler és Stronati mellett az egerszegi külcsönjáték után visszatérő Posztobányi Patrik kezdett, aki tavaly már debütált az NB I-ben, majd a ZTE színeiben (pont a Fradi ellen) kezdőként is lehetőséget kapott, nálunk ezt először mondhatta el magáról. Rajta kívül a kapuba visszakerülő Tóth Balázs, Corbu Marius, Spandler Csaba és Komáromi György is akadémiánk neveltjeként léphetett pályára a címvédő ellen. Ha a szombathelyi nevelésű Kiss Tamást is ideszámítjuk, akkor hat magyar akadémiai nevelésű labdarúgó került a kezdőcsapatba a legjobb magyar együttes ellen, ami nagy szó. A középpályán Mezghrani, Favorov, Van Nieff és Komáromi rohamozhatott, elől pedig Corbu és Kiss kísérte Sahab Zahedit, ergo azért igyekeztük meglepni valamelyest a címvédőt a felállásunkkal. Csercseszov is feladta a leckét, nyolc helyen változtatott a BL-selejtezőhöz képest, bár talán lehetett is ezzel számolni.

Az ötödik percben majdnem összejött a meglepetés gyakorlati értelemben is. Dibusz hibázott hátul, Corbu pedig egy befelé cselezés után megpróbálta a hosszú felsőbe tekerni az ajándékba kapott labdát, de célt téveszett (a passz talán jobb megoldás lett volna, Zahedi a kapuval szemben várta az átadást). A 22. percben Pászka lőhetett volna gólt a tizenegyespontról, de Mercier centerezése után szerencsére nem találta el jól a labdát. Két percre rá Loncar ugyanezt eljátszotta némivel élesebb szögből, csak most balról jött a passz, ám a bosnyák ballal az égbe lőtt.

Kiegyenlített volt az első félidő, szerencsére nem jöttünk zavarba a kieső játékosok és a ritkán használt felállás miatt. A végén még volt egy jó Kiss-beadás, mely után Zahedi próbált ollózni, de ez eddig nem a precíz utolsó mozdulatok mérkőzése volt – ez sem jött össze. Mindenesetre elégedetten vonulhattunk a szünetre – a legutóbbi szezonban nem kaptunk ki a bajnoktól, ezt szerettük volna ma is kipipálni.

Jól kezdtünk, a 47. percben Zahedi háttal a kapunak kapott labdát Van Niefftől a büntetőterületen belül, majd megpördült és lőtt, de Thelander blokkolni tudott. Utána azonban a hazai nézők is talpra ugrottak, amikor Pászka kapott remek mélységi indítást, majd a lemaradó Mezghrani elé lépve lőtt nem sokkal a kapu mellé. Jó iramban folytatódott a mérkőzés, az 56. percben Vécsei robogott el a bal szélen és adott középre, akadt fejelő játékos is bent, ám a labda szerencsére elkerülte a kaput. 

Hű, mi maradt ki azt 58. percben... Kiss adott be jobbról laposan az öt és feles vonalára, Zahedi elől mentett a védő, de pont Mezghrani elé pattant a labda, aki az üres kapu mellé lőtte azt. Éles volt ugyan a szög, de ezt kötelező lett volna berúgni – sajnos nem sikerült. Hátul azonban stabilak voltunk, a Fradinak alig volt momentuma, sőt, a 73. percben a csereként beálló Skribek (vele már a hatodik utánpótlásból felkerülő játékosunk volt fent a pályán) is megpróbálkozott egy lövéssel, de jobb oldalról a hosszú alsó mellé suhintott. 

De nem adtuk fel, mentünk tovább. A 76. percben aztán újabb nagy esélyt teremtettünk magunknak, ezúttal Favorovval a középpontban. Ukrán játékosunk a büntetőterületre érve belépett Esiti elé, aki hátulról kibillentette az egyensúlyából Artemet, aki elesett, a bíró pedig 11-est ítélt. Az ítéletet maga a sértett hajtotta végre, ám sajnos a keresztlécre bombázott. Karakó még megvideóztatta, hogy Dibusz nem lépett-e el a vonalról, de végül továbbot intett a spori. Kár volt ezért is (mármint a kihagyott büntetőért).

A 86. percben egy Traoré-fejes mozgatta meg kissé Tóth Balut, de középre jött a labda, így nem okozott gondot. A végén a hazaiak domináltak, mi pedig a kontrákban bíztunk inkább. A 94. percben jártunk már, amikor egy figyelmetlenség végül a vesztünket okozta. Pászka adott be balról, a jobb oldalon pedig üresen érkezett a csereként beálló Zachariassen (Komáromi maradt le róla) és a norvég már nem hibázott (sorozatban harmadik meccsén talált be, ezúttal fejjel). Tokmacék behozatala tudott minőséget csempészni a Ferencváros játékába, mi remekül helytálltunk, de ezúttal nem tudtuk elkerülni a vereséget a BL-résztvevő ellen.

Az utolsó támadásnál még Tóth is felfutott, sőt fejelnie is sikerült egy beadásnál (előtte Kiss lövése pattant szögletre), de a szenzáció nem jött össze, a labda Dibusz kezébe hullt, a reményeink pedig a porba. Jövő héten az Újpestet fogadjuk az első pontok megszerzésének reményében. 

MECCSKÉPEK!

OTP Bank Liga, 1. forduló, Groupama Aréna

Ferencvárosi TC – Puskás Akadémia FC 1–0 (0–0)

Vezette: Karakó (Búzás, Theodoros, Zierkelbach)

Gól: Zachariassen (90+4.)

Sárga lap: Kiss T. (39.), Stronati (89.), illetve Esiti (76.)

FTC: Dibusz – Thelander, Knoester, Kovacsevics (Botka, 58.) – Auzqui (Zachariassen, 69.), Laidouni (Esiti, 45.), Vécsei, Loncar (Traoré, 58.), Pászka – Mercier (Tokmac, 58.), Bassey

PAFC: Tóth B. – Posztobányi, Spandler, Stronati – Mezghrani, Favorov (Baluta, 90.), Van Nieff, Komáromi – Kiss T., Zahedi (Skribek, 63.), Corbu