„Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója” – Tamási Áron örökbecsű gondolatai ezek, amelyeket akár futballnyelvre is átültethetünk. Ha abból indulunk ki, hogy a Debrecen elleni eddigi mérlegünkön csak javítani lehet, az már magában hordoz egyfajta óvatosságot, ami fontos tényező minden egyes sikerrel megvívott csatában. A DVSC ellen 9 vereség és 8 döntetlen mellett eddig mindössze háromszor tudtunk győzni, 2019 tavaszán hazai pályán 2–0-ra, ősszel idegenben 2–1-re, majd tavaly októberben a Nagyerdei Stadionban 3–0-ra. Azóta szebben fest a mérlegünk, egy év alatt háromszor csaptunk össze a cívisvárosi alakulattal, februárban a Pancho Arénában idei legjobbjuk, Dorian Babunski duplájával még megleptek minket, májusban és augusztusban viszont már mi raboltunk tőlük pontot, mindkét alkalommal 1–1 arányban. A tavaszi meccsen a vezetést Bódi Ádám bombájával a hazaiak szerezték meg a 34. percben, erre fél órával később a Libor Kozák által lefejelt labdát a kapuba pöckölő Artem Favorov válaszolt. Az összecsapás végén foghattuk a fejünket, ugyanis legénységünk több meccsre való helyzetet puskázott el, s mivel a Kisvárda nyert Pakson, megelőzött bennünket, és végül meg is szerezte az ezüstérmet. Augusztusban a Loki már az első negyedórában büntetőhöz jutott. Dzsudzsák állt a labda mögé, és a bal alsóba tartó lövést majdnem meg is fogta Tóth Balázs. A 25. percben Jakov Puljic szerzett gólt, de az akciót lesállás előzte meg, így továbbra is hajthattunk az egyenlítésért. A lessel akadtak még gondjaink, Lamin Colley-t a 42. percben lerántották az ötös előtt, de mivel lesen állt, nem kaptuk meg a tizenegyest. A 63. percben Colley egy elfutás után a kapuba helyezett, de a partjelző zászlója ismét jelezte, hogy a fenti okok miatt ezúttal sem fog változni az eredmény. A csapat nem adta fel, több ziccerünk is volt, majd a 88. percben Colley ismét elfutott a bal oldalon, rávezette a labdát a kapusra, majd lőtt, a kipattanót végül Sahab Zahedi kotorta a kapuba 8 méterről.

A két csapat egyébként – kevés kivételtől eltekintve – kifejezetten szoros mérkőzéseket vív egymással, a leggyakoribb eredmény az 1–1, eddig négyszer állt ez a kijelzőn a lefújás pillanatában. A legtöbb gól 2016. március 5-én esett, az idegenbeli meccsen mi szereztük meg a vezetést Vjacseszlav Csurko révén, majd egy tízperces „áramszünetet” kihasználva a Loki Takács Tamás, Szakály Péter és Horváth Zsolt révén hármat is berámolt. Mészáros Károly a 24. percben ismét szorossá tette a mérkőzést, de Horváth a fordulás után megszerezte második találatát is, így aztán 4–2-re a házigazdák nyertek.

Az eddigi bajnokikon a Loki 26 gólt szerzett ellenünk, míg mi 18 találatot ünnepelhettünk. Külön érdekesség, hogy mindössze egy olyan játékos akad, aki kettőnél többször köszönt be – nem meglepő, hogy az illető a Puskás Akadémia FC eddigi abszolút gólrekordere, Josip Knezevic, aki háromszor törte fel a hajdúreteszt.