Ellentétes félidőket láttunk a Fradi elleni meccsen, az első az övék volt, a második egyértelműen a miénk. Mi volt az ok?

– Valóban, az első játékrész nem olyan volt, mint amilyennek lennie kellett volna, illetve amilyenre készültünk – passzívak voltunk, nem igazán mertünk focizni. A Fradi vezető gólja után észbe kaptunk, s egy kicsit már változott a játékunk, a szünet után pedig kontrolláltuk a meccset, gólt szereztünk, helyzeteink voltak, gondolok itt Nagy Zsolt kapufájára vagy Luciano Slagveer sarkazására. Ha ezeknél a szituációknál van egy kis szerencsénk, nyerhettünk is volna, de úgy vélem, összességében reális eredmény született.

Ha már beszéltünk sarkazásról meg Nagy Zsoltról, akkor gyúrjuk egybe a kettőt, és ejtsünk szót Joe sarkazós gólpasszáról, amelyet látva még Brazíliában is véresre tapsolták volna tenyerüket a drukkerek…

– Remek egyéni megmozdulás volt, érezte, hol van a védőjátékos, így nem maga előtt, hanem maga mögött húzta be a labdát – káprázatos passz lett belőle, s szerencsére Lamin Colley is jól fejezte be az akciót.

Neked most a számodra nem teljesen ismeretlen, de mégsem megszokott középső védő posztján kellett helytállnod – komfortos volt a szerepkör?

– Bár a meccs előtt sérült is voltam, aztán kisebb betegséggel is bajlódtam, összességében jól éreztem magam a pályán, ezek a problémák nem befolyásolták a kilencven percet. Igyekeztem végig koncentrált lenni és odafigyelni, s bár eredetileg valóban nem középhátvéd vagyok, játszottam már jónéhány meccset ebben a pozícióban. A második félidőben úgy éreztem, kifejezetten jól oldottuk meg a feladatunkat, hiszen az ellenfélnek nem igazán volt lehetősége. Persze ez nem kizárólag védelem dicsérete, hanem az egész csapaté, mindenki jó helyen volt, megfelelően tette a dolgát, s azt hiszem, én sem lógtam ki lefelé a sorból.

Az is a dicséretetekre szolgál, hogy immár a hetedik meccseteket vívtátok meg veretlenül…

– Kétségtelenül pozitív szériában vagyunk, s remélem, ha még jobban dolgozunk, még jobban akarjuk a sikert, akkor a következő héten befelé fog pattanni a labda a kapufáról. Mindenesetre pozitívum, hogy ilyen régóta nem kaptunk ki, és nem is lehet más célunk, mint hogy szombaton megint jól teljesítsünk.

Gyengébb kezdés után a Vidi belelendült, ők négy mérkőzés óta veretlenek. Véleményed szerint mi az oka ennek a látványos javulásnak?

– A szezon elején más formációban játszottak, nem jöttek az eredmények, ezért tértek át az öt- vagy ha úgy tetszik, háromvédős rendszerre, ezzel jobban tudják biztosítani a kapujuk előterét. Aztán jöttek az eredmények, ami hozta az önbizalmat is, így épült a jó sorozatuk. A mostani összecsapás két jó formában lévő csapat presztízsmeccse lesz, nem kell ecsetelnem, hogy már csak a két klub közös története miatt is mindenki dupla erőbedobással küzd majd a győzelemért.

A Kecskemét elleni mesterhármasa után Katona Mátyásra külön fogtok figyelni?

– Szerintem nem az egyes játékosokra kell készülnünk. Az, hogy Matyi rúgott három gólt, az ő szemszögéből pozitív dolog, biztos, hogy lesz önbizalma és próbálkozni fog, de nekünk nem rá, hanem egy egész csapatra kell felkészülnünk, és úgy kell játszanunk, mint a Fradi-meccs második félidejében. A jó védőmunka most is kötelező minden csapatrészben, ezen túl pedig nekünk kell kezdeményeznünk, és pontosaknak kell lennünk a befejezéseknél. Lőtávolon belül vannak, úgyhogy igazi hatpontos találkozó lesz, amelyet idegenben is meg kell nyernünk.