– Kezdjük a legfontosabb hírrel: immár magyar állampolgárnak vallhatod magad. Mikor tetted le az esküt?

– Az Ararat-Armenia elleni visszavágó előtt, azaz nagyjából két hete, úgyhogy most már honfitársak vagyunk… (Nevet.) Rendkívül hálás vagyok ezért a lehetőségért, különösen a klubnak, amely segített abban, hogy felvehessem a magyar állampolgárságot. Magyarország nagyon sokat adott nekem és a családomnak; itt töltöttem a fél játékoskarrieremet, a fiam itt született, s egyébként is rengeteg segítséget és szeretetet kaptunk az itteni emberektől, sok barátra tettem szert, otthonra találtam, s úgy érzem, jó döntést hoztam azzal, hogy magyar lettem. Az öltözőben már viccelődtek azzal, hogy fel kell cserélnem a neveim sorrendjét…

– Aztán szabadrúgásgóllal ünnepeltél, mégpedig továbbjutást érővel. Mondhatjuk, hogy az Ararat elleni volt pályafutásod eddigi legfontosabb találata?

– Ezt nyugodtan állíthatom, ugyanis soha azelőtt nem szereztem gólt a nemzetközi porondon, ráadásul most egyből olyat lőttem, amely a továbblépést jelentette. Így nemcsak számomra, hanem a csapat számára is fontos volt, hogy betaláltam, hiszen ezzel elkerültük a hosszabbítást egy nagyon nehéz mérkőzésen, egy nagyon kemény ellenfél ellen. Az már csak a hab a tortán, hogy szabadrúgásból szereztem, ami két-három éve nem sikerült. Úgyhogy igen, minden szempontból ez volt eddig a legfontosabb gólom. Persze nagyon szeretném, ha a következő meccsen jönne egy még fontosabb… Nem is lenne baj, ha nem lenne olyan látványos, mint az előző, egy közelről bepasszolt, aprócska góllal is beérném, amennyiben hozzájárulhatnék vele a továbbjutáshoz a Fiorentina ellen.

– Nem túlzás, hogy Olaszországban óriási meglepetést okoztunk azzal, hogy 3–3-as döntetlent értünk el. De mi lesz a visszavágón?

– Talán még keményebb meccset várok, mint Firenzében, ahol kétszer olyan jól kell játszanunk, mint az első találkozón. Remélem, ismét sikerül felnőnünk a feladathoz, és nekünk több, az ellenfélnek pedig kevesebb helyzete lesz, mint egy héttel ezelőtt. Biztos vagyok benne, hogy nagyszerű hangulatban, telt ház előtt léphetünk pályára, hiszen a Konferencialiga főtáblájáért játszunk, egy igazi topcsapat ellen. Mindenesetre nagyon motiváltak és koncentráltak leszünk, s apait-anyait bele fogunk adni azért, hogy kivívjuk a továbbjutást. Ehhez védekezésben még szervezettebbnek kell lennünk, talán egy kicsit magabiztosabbnak is, az ellenfél kapuja előtt pedig jól kell sáfárkodnunk a lehetőségekkel.