
Hatgólos meccsen vertük a Kecskemétet
Hiába vezettünk három góllal a szünetben, később az egyenlítésért támadhatott ellenfelünk, ám végül sikerült lezárni az eseménydús találkozót. Vékony újra asszisztnak, Orján debütálásnak örülhetett.
⏲ 2025-02-22
Alaposan feladta a latolgatáshoz a leckét a Kecskemét, mely bár még mindig utolsó helyen állt a tabellán a fordulót megelőzően, idén még gólt sem kapva, három meccsen hét pontot gyűjtve kezdte meg a felzárkózást. Gera Zoltán edző két volt akadémistánkat, Belényesi Csabát és Zsótér Donátot is a kezdőbe jelölte. A KTE trénere ősszel ellenünk mutatkozott be az NB I-ben szakvezetőként, azóta pedig idővel erőre kapott a sokáig biztos kiesőnek tartott együttes. A két csapat közt eddig megmutatkozó 23 pontos különbség azért természetesen a mi javunkra billentette az esélyeket.
De – mint tudjuk – egy dolog a papírforma, és más az, ami ténylegesen a pályán történik. A második percben történetesen rögtön szerencsénk volt. Egy vendégszöglet után Botka Endre szerezhette volna meg első kecskeméti gólját, de saját csapattársa, Lopez blokkolta a lövését, aki ráadásul lesen is volt.
Ami ott kimaradt, itt bement. A 6. percben Colley rázta le a védőjét a jobb szélen, majd pontosan centerezett, a „helyén” pedig Nissilä érkezett, aki tiszta helyzetben egyből a kapuba belsőzött. Ezzel meg is szereztük a vezetést (1–0). A finn az őszi meccsen is betalált a kecskemétiek ellen, azóta nem is volt eredményes, de úgy tűnik, a csillagok állása újfent neki kedvezett.
A 19. percben Májer szépen indította társát, aki egyből lőtt, nem is tévedett sokat, bár ezen azért rajta volt Pécsi. Erre megint jött a vendégek számára a hidegzuhany, Nissilä most előkészítőként jeleskedett, rendezetlen védelemre vittük a labdát, a finn balról Nagy Zsolthoz passzolt, aki még igazítani is tudta a labdát a bal lábára, a lövése pedig a hosszú alsóba tartott – volna –, de Belényesi lábán irányt váltott a lövés, mely így becsapta a vendégek kapusát (2–0). A KTE kihagyta helyzeteit, mi berúgtuk őket. Joe megint betalált a hírös városiaknak, sorozatban negyedszer.
A 30. percben gólpasszt is adott válogatott kiválóságunk, a Markgráftól kapott indítással nyargalt végig a bal szélen, a remekül kapu elé kanyarított labdára ketten is érkeztek a mieink közül, végül Levi lett a befejező (3–0). Ismét szétziláltuk a vendégvédelmet. Hiába volt mezőnyben egyenlő partner a Kecskemét, a védelme nem állta a sarat.
A 36. percben Pécsi védett szépen Lukács lövésénél, majd Belényesi fejelt kapu mellé a szöglet után, hátul is akadt tehát esemény. Nem sokkal később viszont Colley nyargalhatott a kapuig egy szerzett labdával, de védővel a nyakán, éles szögből csak a blokkba tudott lőni. Maradt a szünetre a biztos előny.
A magabiztos fór azonban néha könnyelműséget szül. A fordulás után hibáztunk hátul, Lukács pedig kihagyhatatlan ziccerbe hozta volt játékosunkat, Zsótért, aki szépített (3–1). Ráadásul az 59. percben újabb puha védekezést mutatunk be, a Kecskemét pedig egy újabb fájóan könnyen összehozott góllal reagált, Zekéről maradt le az embere, egy lapos keresztpasszt így simán a hálóba belsőzött (3–2). Berki adta a zsugát. Ez lett a simának tűnő meccsből... (ami persze korábban sem volt sétagalopp, ez kijár a vendégeknek).
Össze kellett kapnunk magunkat, a vendégek pedig igyekeztek nem fejjel rohanni a falnak, így kissé belassult a meccs. A csendes időszakot Nagy Zsolt zárhatta volna le a 70. percben, a hosszú sprint után egy igazítás után jobbal lőtt, sajnos a kapu mellé, de jó megoldást választott. Hornyák Zsolt Soisalot hozta be Markgráf helyett, Nagy lett a balbekk. A 75. percben Levi lőhetett, sajnos bőven fölé.
Az utolsó negyedórára fordulva kissé magunkra húztuk az ellenfelet, akik türelmesen passzolgattak, de terület híján nem jutottak tovább. Az egyik kínálkozó kontra végén Colley nem talált társat, inkább lőtt, kissé erőtlenül a kapus kezébe. Ellenben Soisalóé minden volt csak nem erőtlen, a finn telibezúzta a lécet, majd Maceiras ismétlése a hosszú alsó mellett suhant el. A túloldalon Zsótér hagyta le Vékonyt és passzolt keresztbe a kapu előtt, szerencsére most nem volt ott társ. Izgalmasan alakult a vége, annyi szent.
De a miénk volt az utolsó (és döntő) szó. Vékony rajzolta Favorov fejére a labdát a 90. percben, a labda pedig a hálóban kötött ki, eldőlt a meccs (4–2). Vékony második gólpassza volt az NB I-ben. Új debütálót is köszönthettünk a pályán, a kerethez idén csatlakozó Orján Roland lépett pályára első alkalommal a legmagasabb osztályban.
Pörgős meccsen vertük a Kecskemétet, kár a hibákért, de örülünk az újabb három pontnak.
Folytatás kedd este Nyíregyházán, a Magyar Kupában.
Hajrá, Puskás!
OTP Bank Liga NB I., 21. forduló, Pancho Aréna
PUSKÁS AKADÉMIA FC–KECSKEMÉTI TE 4–2 (3–0)
Vezette: Erdős
Gólszerzők: Nissilä (6.), Nagy (20.), Levi (30.), Favorov (90.), illetve Zsótér (48.), Zeke (59.)
Sárga lap: Colley (58.), Harutjunjan (62.), illetve Belényesi (58.)
Puskás: Pécsi – Maceiras, Harutjunjan, Stronati, Markgráf (Soisalo, 74.) – Favorov, Plsek – Nissilä (Vékony, 81.), Levi (Orján, 94.), Nagy – Colley (Fameyeh, 81.)
KTE: Kersák – Lukács (Camaj, 73.), Májer (Berki, 46.), Szabó (Katona L., 46.), Vágó (Bocskay, 46.), Belényesi, Botka, Zsótér (Kovács B., 79.), Lopez, Katona B., Zeke
