Van sapka, nincs sapka – akkor most túl kicsi, vagy túl nagy lesz az akadémia stadionja?

Felvilágosító munkánk újabb állomásaként sajnos érdemes hosszabban elidőznünk annál a problémakörnél, hogy mekkora is, kicsi vagy nagy a Puskás Akadémia épülő centerpályája. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a politikai okokból vagy gyűlöletből nyilatkozók a sportrajongók által egyébként jól ismert szavak jelentésével sincsenek tisztában. Volt olyan ATV-s tudósító, aki „sportcsarnokról” beszélt, ami – mint tudjuk – egészen másfajta sportlétesítményt jelent, Mesterházy Attila MSZP-elnök a minap „gigantikus” stadionépítésről vizionált a Népszabadságban, a legújabb támadások pedig azt feszegetik, elég nagy-e az NB I-es szerepléshez az épülő létesítmény, mondván minimum 5000 főt befogadó stadion kell a magyar profi első osztályhoz. Jó volna, ha a kritikusok előbb megegyeznének abban, hogy azért bántsák-e az építkezést, mert túl nagy, vagy azért, mert túl kicsi létesítmény készül. Hiszen így csupán a rosszindulat oly tipikus megnyilatkozásait fedezhetjük fel: ha van rajta sapka, az is baj, ha nincs, akkor az…

Gigantikus stadionról beszélni természetesen éppen ugyanolyan ostobaság, mint sportcsarnokot emlegetni, léteznek hatalmas sportarénák a világban, de azokat persze nem Felcsúton, hanem Rio de Janeiróban, Pekingben vagy San Franciscóban építik, a Puskás Akadémián új centerpálya készül, amelyet éppenséggel kezdetektől „ministadionként” emlegetünk, éppen azért, mert ez egy utánpótláspálya, az amatőr és ifjúsági sport nagyszerű létesítménye lesz. Nem válogatott vagy Bajnokok Ligája-mérkőzések otthonának épül, hanem a Puskás Akadémia csapatainak nemzetközi ifjúsági tornákhoz (például a Real Madrid részvételével minden évben megrendezett Puskás-Suzuki-kupa mérkőzéseihez) és a korosztályos válogatottak találkozóihoz. Hogy csak néhány konkrét példát említsünk: már az átadás utáni hónapokban olyan nagyszabású sportrendezvények zajlanak majd itt, mint a húsvéti Puskás-Suzuki-kupa, a májusi Ügyvédek Világbajnoksága 40 ország 1800 részvevőjével, vagy éppen az Eurosport által az egész világon közvetített ifjúsági (U19) Európa-bajnokság. Még csak nem is a hazai élvonal, az OTP Bank Liga meccseire tervezték a stadiont, jóllehet tökéletes helyszíne lesz a létesítmény a Puskás Akadémia időközben NB I-be jutó felnőtt csapatának. Az építmény elsődleges célja továbbra is az, hogy az utánpótlást és a korosztályos válogatottakat szolgálja ki, de magától értetődő, hogy itt szerepel majd tavasztól az akadémia jelenleg NB I-es felnőtt csapata is. Így lesz ez annak dacára is, hogy az akadémia új létesítményének nézőtéri kapacitása valóban kicsi, nem versenyezhet és nem is akar versenyezni más NB I-es arénákkal, ám azt sem árt tudni, hogy a lelátók alatt kialakított irodákban helyet kap az intézmény teljes adminisztrációja, és ami a gyerekek szempontjából még fontosabb, összesen 16 futballöltöző, rehabilitációs és orvosi központtal kiegészítve, ami ugyancsak a nevelőmunkát szolgálja.

S hogy a szabályok legalább 5000 nézőt befogadó lelátót írnak elő az NB I-ben? Ez valóban így van, ám ez alól a szabály alól felmentést adhat a szövetség elnöksége, különösen akkor, ha – mint Felcsúton – minden egyéb előírásnak maradéktalanul megfelel a létesítmény, sokkal inkább, mint – sajnos – a magyar stadionok többsége. Az akadémia új centerpályája éppen az ide tervezett események, mérkőzések miatt lesz viszonylag kis kapacitású, és éppen az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szakértőinek javaslatára a nemzetközi szervezet már most nyilatkozott arról a tervezőkkel való egyeztetés során (tájékoztatta honlapunkat Dobrosi Tamás a stadion építését Makovecz Imrétől átvevő építészmérnök), hogy az előírtnál kisebb nézőtér sem lehet akadálya különféle rangos nemzetközi mérkőzések vendégül látásának, és mivel a Puskás Akadémia létesítménye mindenben megfelel majd a legmagasabb nemzetközi követelményeknek, az UEFA is felmentést ad majd az egyes nemzetközi meccsek alkalmával a 7-8000 néző fogadásának kötelezettsége alól. A lelátó méretére vonatkozó támadásokat feltehetően szintén a puszta rosszindulat szüli, hiszen mint tudjuk, az NB I jelenlegi átlagnézőszáma sajnos nem követeli meg még az ötezres stadionok létét sem, ám azt tudni kell, hogy a befogadóképességről szóló rendelkezésekben az áll, hogy az ötezer nézőből legalább ezernek tudni kell széket biztosítani, ezt a követelményt a felcsúti Makovecz-stadion messze túlteljesíti majd a maga 3500 ülőhelyével, amelybe igény esetén az állóhelyekre is be lehet majd engedni nézőket, akár 1500-nál is több nézőt. Az UEFA szakvéleménye szerint egyébként akár Bajnokok Ligája- és Európa-liga-selejtezők megrendezésére is tökéletesen alkalmas lesz a Puskás Akadémia pályája, a playoff-kör, a csoportmérkőzések és a nemzetközi A-válogatott találkozók kivételével gyakorlatilag minden nemzetközi futballmeccset meg lehet itt rendezni a szabályok szerint, így aztán – szemben a híresztelésekkel – az NB I-re is alkalmas lesz a létesítmény. Az ötezres kapacitást előíró rendelkezéseknek tehát megfelel majd a „ministadion”, ám az akadémia főleg az ülőhelyeket tervezi megtölteni, az állóhelyekre egyelőre nem tervez jegyeket kiadni.

Összefoglalva: az új felcsúti utánpótláspálya nem lesz sem gigantikus, sem túl kicsi az NB I-hez, jóllehet elsősorban nem a profiknak, a felnőtt csapatnak épül, hanem az ifjúsági együtteseknek, úgy, hogy számtalan nemzetközi mérkőzésnek, valamint tucatnyi irodának, öltözőnek és az orvosi központnak is otthonául szolgál.