Belteky úr, minek köszönhetjük ezt a nagylelkű, nemes felajánlást?

Nagyon szimpatikus számomra az az odafigyelés a futballra, amit Magyarországon és különösen a Puskás Akadémián látok. Ez nagyon hiányzik Ausztráliából, pontosan ilyen akadémiákra lenne szükség, mint ami Felcsúton van, és az államnak ugyanígy kellene támogatnia, fejlesztenie a labdarúgást, mint ahogy az utóbbi években Magyarországon teszik. Saját szememmel látom a szakmai fejlődést, hiszen a fiam, Marc is Felcsúton készül egy fél éve, és máris nagyon szembetűnő a fejlődése. Itt szeretném közbevetni, mennyire hálás vagyok Jakab Jánosnak (az akadémia felügyelőbizottsági elnöke - a szerk.) és a családjának, amiért az akadémiai tennivalókon túl is foglalkoznak a fiammal, János felesége, Rita már megkedveltette vele a magyar ételeket is. Visszatérve a kérdésre: elhivatottságot és lelkesedést látok, és ebben van a magyar futball jövője. Nekünk is tanulnunk kell a felcsútiaktól, egyszer mi is szeretnénk megszervezni egy ilyen akadémiát, és nagyon hálás vagyok a Puskás-akadémiának, amelytől sokat tanulhattam már eddig is.

Érdekes, hogy ezt mondja, hiszen talán nekünk kellene tanulnunk az ausztráliai futballtól. Magyarország 1986 óta nem szerepelt világbajnokságon, miközben az ausztrál válogatott zsinórban a harmadik világbajnokságára készül...

Nincs már jó csapata Ausztráliának sem. 2006-ban volt az aranykor Guus Hiddinkkel, akkor még a nyolcaddöntőbe is bejutott a csapat, és olyan remek játékosok voltak a válogatottban, mint Harry Kewell vagy Mark Viduka. A következő vébére már az ázsiai selejtezőzónából jutott ki a csapat, ám akkor már nem sikerült továbbjutni a csoportból, Németország ellen például négy nullás vereséget szenvedtünk. Most pedig ugyan ott lesz a válogatott Brazíliában, de már a kijutás is nehézkes, keserves volt. Nincsenek most igazi világklasszis játékosaink, az aranygeneráció kiöregedett, a fiatalok pedig nem értek be. Gondok vannak az utánpótlásban, már egyre rosszabb helyezéseket érnek el az utánpótlás-csapatok is a világversenyeken. Ezért is tekintek pozitív példaként a magyarországi fejlesztésekre és a Puskás Akadémia törekvéseire.

És hogy áll a bajnokságban a Melbourne Victory, amelynek résztulajdonosa? Milyen a csapat?

Most, a karácsonyi szünetben a harmadik helyen állunk, ez nem olyan rossz, de az ember mindig jobbat akar, szeretnénk mindenképpen az első vagy a második helyen végezni. Nem lesz könnyű, mert eddig nálunk dolgozott a legjobb ausztráliai edző, Angelosz Postecoglou, de őt most felkérték szövetségi kapitánynak, és mi elengedtük. Még az elődjével, a német Holger Osieckkel kvalifikálta magát a csapat a vébére, de nem játszottunk jól, ezért a szövetség a kapitányváltás mellett döntött. A legutóbbi meccsen, a Costa Rica elleni egy nullás győzelem során már Postecoglou vezette a válogatottat, és itt egy újabb párhuzam: ő görög származású, és Puskás Öcsi bácsi játékosa volt, amikor Puskás a South Melbourne Hellas edzője volt.

2013-ban szerepelt először tengerentúli csapat a felcsúti U17-es nemzetközi tornán, a húsvéti Puskás-Suzuki-kupán, az ön közreműködése révén összeállt Melbourne Football Institute. A 2014-es PSK-ra milyen csapatot delegál Melbourne?

Sokat tanultunk a Puskás-Suzuki-kupán. Rájöttünk például, hogy nagyon szűk volt a keretünk, ráadásul korábban kell érkeznünk, mert a tízórás időeltolódás miatt a gyerekeknek szükségük van legalább egy hétre az átálláshoz. Hiába játszottunk és nyertünk meg felkészülési meccseket a Ferencváros vagy a Győr ellen, ez kevésnek bizonyult, be kellett látnunk, hogy a Puskás-Suzuki-kupán a színvonal jóval magasabb volt, mint amilyenre számítottunk. Ezúttal nem csupán Melbourne-i fiatalokból álló csapattal érkezünk majd a húsvéti tornára, hanem Victoria állam korosztályos válogatottjával. Reményeim szerint sokkal jobban fogunk szerepelni. Nem azt mondom, hogy megnyerjük a tornát, de jóval versenyképesebbek leszünk.