Ülhettett a PAFC kispadján bajnoki mérkőzésen, az EKL-ben be is mutatkozhatott, megnyerték az U17-es gárdával a Puskás-Suzuki-kupát, majd jött a külföldi lehetőség. A 17 éves Gruber Zsombor számára nagy év volt a 2021-es.

– Mit szóltál ahhoz, hogy te lettél az év játékosa a Puskás Akadémián?

– Nagyon örültem neki. Szeretném megköszönni, hogy engem választottak. Úgy érzem, nagyon sikeres évet zártam, ezért nem érdemtelenül szolgáltam rá erre a megtisztelő díjra. Szeretnék még sok ilyen pillanatot átélni. 

– Mozgalmas év van mögötted, annyi szent. A svájci lehetőség volt a hab a tortán?

– Mindenképpen szerettem volna külföldre igazolni. Igaz, itthon is megvan a lehetőség arra, hogy valakiből jó futballista legyen, de én szeretnék kiemelkedő játékos lenni, így ezt az utat választottam. Persze, ehhez élni kell a lehetőséggel, de remélem, hogy sikerülni fog. Az U19-ben kezdtem, voltak eleinte nehézségek, meg kellett szoknom mindent, de úgy érzem, belerázódtam. 11 meccsen 5 gólt szereztem eddig.  

– Marasztalni fognak?

– Remélem. A felkészülést a második csapattal fogom elkezdeni a harmadosztályban, és ha esetleg összejön, akkor talán az első csapat edzőtáborában is részt vehetek. 

– Mondtad, hogy szoknod kellett a közeget. Mit értesz ez alatt?

– Több a külföldi játékos már az utánpótlásban is, franciák, németek, olaszok, így a kulturális különbségek természetesen fellelhetőek. Itt is kollégiumban lakom, de csak tizen vagyunk, korosztályonként két főnek van lehetősége itt lakni. Pörgősebb a bajnokság is. Otthon az NB III-ban már sok a taktikázás, itt az U19-ben inkább a presszing, meg a folyamatos támadás van előtérben. Sokat kondizunk, akár a meccsek előtti napokon is, a mérkőzésre történő konkrét felkészülés háttérbe szorul. Úgy érzem, hogy teljesen fel akarnak minket készíteni a felnőtt futballra, hogy később már nem kelljen erre energiát fektetni. A tréningeken mindenki úgy hajt, mintha meccsen lenne, nem kímélik magukat. Nekem heti kétszer egy óra külön kondi programot írtak elő. 

– Mit vittél magaddal tőlünk?

– Nagyon szerettem itt lenni, ez volt a második otthonom, rengeteg baráttal. Bármikor visszatérnék, ha úgy hozza az élet, de úgy érzem, az én utam most Bázelbe vezetett. 

(A borítóképen az év játékosa cím átvételekor, mellette Tóth Balázs klubigazgató, Mészáros Lőrinc kuratóriumi elnök és Liszkai Dezső akadémiaigazgató.)