Szép számmal gyűltek össze akadémiánkon a hazai utánpótlásműhelyek szakemberei, hogy részt vegyenek idei első szakmai konferenciánkon. Akadémiánk igazgatója, Liszkai Dezső és dr. Sáfár Sándor, az Államilag elismert sportakadémiákért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg a szimpóziumot, majd dr. Barczi Róbert kezdte meg az előadások sorát. A Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatója a hazai labdarúgás stratégiáját és jövőképét felvázolva elsősorban a fiatalok pályán töltött perceinek alakulásáról beszélt. A nemzetközi gyakorlatot is szemléltetve kiderült, e tekintetben melyek a leginkább fejlesztendő területek az akadémiák és az NB I-es klubok számára. „A legfontosabb, hogy az ifjak a lehető legtöbb játékpercet kaphassák az első osztályban – fogalmazott. – Azt látjuk ugyanis, hogy nemzetközi szinten azok a válogatottak teljesítenek a legjobban, amelyek ezt meg tudják valósítani.”

Ezt követően a magyar válogatott szövetségi kapitánya lépett a pódiumra. Marco Rossi a fiatal labdarúgók nemzeti csapatba való beépítésének módját ismertette. Mint mondta, ő maga is külön figyelmet szentel a fiataloknak. Legautentikusabb példaként Szoboszlai Dominikot említette. Majd a fiatal játékosok mentális felkészítésének fontosságát emelte ki – a megfelelő mentalitás elengedhetetlen a bajnokságban és a nemzetközi találkozókon való helytálláshoz. „Nem csupán olyan játékosokat hívhatunk be a válogatottba, akik jól játszanak – mondta –, a játéktudás mellett fontos a mentális felkészültség is. Előfordul, hogy egy játékos a képességi alapján már a válogatottban lehetne, ám fejben még nincs rendben. A szakmai stábbal ezt is folyamatosan figyeljük.”

A válogatottról szóló prezentációt követően a Puskás Akadémia FC vezetőedzője, Hornyák Zsolt került sorra – a fiatal akadémisták első csapatba történő beépítése korántsem ismeretlen feladat mesterünk számára. Komáromi György vagy épp Skribek Alen a példája annak, hogy az akadémiai korosztályoktól igenis el lehet jutni az NB I-ig, mi több – Tóth Balázs, Szolnoki Roland, Gyurcsó Ádám, Spandler Csaba, Nagy Zsolt és Géresi Krisztián történetét tekintve –, akár a válogatottságig. Vezetőedzőnk ugyancsak aláhúzta a mentális felkészültség, a hozzáállás szerepét: „Nem lehet egy játékos egyszerűen csak kiváló labdarúgó. Jó embernek is kell lennie. Nagyon fontos az oktatás, az, hogy egy játékosnak meglegyen a kellő intelligenciája.”

Vezetőedzőnk prezentációjának részeként a PAFC erőnléti edzője, Egon Kunzmann tartott bemutatót az első csapathoz felkerülő játékosok mérésének szükségességéről.

Az ebédszünetet követően a szurkolók szavazatai alapján a 2016-os Európa-bajnokság legszebb góljának szerzője, Gera Zoltán következett. A ma már U21-es válogatott szövetségi edzőjeként dolgozó egykori klasszis futballista azzal a sztereotípiával kezdte mondandóját, hogy egy 23 éves futballista Magyarországon még csupán tehetség, külföldön viszont már meghatározó játékos, ám elmondása szerint sokkal több potenciál van a fiatalokban, mint ahogy egy külső szemlélő számára látszik. A szövetségi edzőtársakkal ő maga is azon dolgozik, hogy az előítéleteket megdönthessék. „Rendkívül fontos az edzők szerepe a játékosok önbizalmának alakulásában – árulta el Gera. – Emlékszem, nekem is jól esett, amikor megdicsért az edzőm, utána máris megjött az önbizalmam, s alig vártam, hogy hozzám kerüljön a labda.”

Ezt követően Juan Carlos Martinez Castrejo vette át a szót, aki a spanyol edzőképzés korábbi vezetőjeként osztotta meg tudását utánpótlásműhelyeinkkel. Húszéves karrierje során a spanyol válogatottnál és a Real Madridnál is tevékenykedő szakember saját felelősségének érzi a fiatalok megóvását a külső nyomástól. Véleménye szerint nem a játékos „hibája”, ha nem járja be azt az utat, amire képes lehet, hanem az edzőké, ezért is tartja fontosnak, hogy az akadémiai képzésben részt vevő szakemberek komolyan vegyék a hivatásukat. A nemzetközi futballból a többszörös Bajnokok Ligája-győztes Casemirót említette, akinek utánpótlásedzője határozta meg a karrierjét: a Real Madrid brazil játékosa az edzője hatására klasszikus támadóból lett a világ egyik legjobb védekező középpályása. Karrierjében mérföldkő volt, hogy olyan stáb segítette, amely megértette szellemiségét. A spanyol szakember szerint ugyanakkor elvárás egy fiatallal szemben, hogy céltudatos legyen: „Egy ifjú játékos bátran rúgja rá az ajtót a felnőtt futballra, s mutasson valamit, amire addig senki nem számított. Legyen elszánt, akarjon futballista lenni!”

A nap utolsó előadását Esterházy Mátyás tartotta, aki a fiatal magyar labdarúgók megítéléséről és piacképességéről beszélt. Értekezésében a nemzetközi futballhoz egyre inkább felzárkózó magyar labdarúgásban lévő lehetőségeket tárta fel. A menedzser szerint idehaza két opció kínálkozik egy fiatal számára: az egyik, hogy játéklehetőséget kapva minél korábban része legyen valamely hazai első csapatnak, a másik pedig, hogy a lehető leghamarabb külföldre igazoljon, bekerülve a nemzetközi felnőtt foci vérkeringésébe. A cél, hogy az NB I olyan „nevelőligává” váljon, amely topbajnokságok számára képez minőségi labdarúgókat. Ha ez sikerül, színvonalas válogatottunk lehet. „Ha nem vesszük figyelembe a környező országok lehetőségeit, lemaradhatunk a fiatal játékosok értékesítésében” – szögezte le.

Panelbeszélgetéssel zárult a nap, s a konferencia végére egyértelművé vált: az akadémiák közös célja, hogy a fiatalok minél több lehetőséghez jussanak az NB I-ben és az NB II-ben is.