Cserebere-kosarazás
Az egykori NBA-játékos akadémiájának tehetségei látogattak a Puskás Akadémiára, hogy együtt eddzenek a RealTanoda kosarasaival.
⏲ 2022-11-15
Többéves hagyomány már, hogy a Real Madrid alapítványa által a Puskás Akadémián életre hívott szociális és sportprogram, a RealTanoda kosarasai évről évre ellátogatnak a királyok városában működő kosarasműhely bemutatóedzésére, és viszonzásul a mieink is vendégül látják a Dávid Kornél által alapított székesfehérvári akadémia korosztályos kiválóságait, hogy megannyi játékos feladat közepette együtt gyakorolják a helyes labdafogást, a labdavezetést vagy éppen a dobást.
A „cserebere-kosarazás” soron következő helyszínéül a Puskás Akadémia szolgált. Baboss Botond programfelelős és a RealTanoda kosaras különítménye várta a fehérvári fiatalokat, akik kezdésként a Pancho Aréna állandó tárlatát, Puskás és az Aranycsapat, illetve a magyar labdarúgás legjelentősebb ereklyéit is megtekintették. A Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont labdajátékcsarnoka változott aztán kosárpályává a gyerekek számára. Boda István, a DKKA edzője különleges edzésprogramot állított össze a fiataloknak, mi több, munkáját két NB I-es női kosárlabdázó is segítette.
„Mindig örömmel jövünk a Puskás Akadémiára, amellyel már évek óta korrekt, jó kapcsolatot ápolunk – mondta el Gáll Tamás, a DKKA női szakágának vezetője. – Számunkra is lehetőség a közös játék, a találkozás, mert itt a gyerekek valóban önfeledten játszhatnak, s nincs is annál fontosabb, mint hogy minél több mosolygós arcot lássunk. Mi is ugyanazt a filozófiát valljuk, mint a Puskás Akadémia: nem egyszerűen élsportolókat szeretnénk nevelni, hanem értékes embereket, akiknek a kapcsolatai is értékesek. Példamutató kezdeményezésnek tartjuk a RealTanodát, amelynek a küldetése, hogy elérhetővé tegye a sportot azok számára is, akiknek egyébként nem adatna meg a lehetőség. Ebben partnernek lenni jó érzés. Arról nem is beszélve, hogy Puskás neve bennünket is vonz, s az, hogy a közös játék előtt megismerkedhetünk a magyar sporttörténelem nagyjaival, szintén élmény. Nem annyira a sport tehát a lényege a látogatásunknak, sokkal inkább a találkozás, s persze az, hogy hírvivői legyünk a kosárlabdának, megmutassunk, átadjunk valamit abból az örömből, amit számunkra ez a játék ad.”
A közös gyakorláson ifjú kosarasainknak többnyire ügyességi feladatokban kell bizonyítaniuk, a fogócska, a dobó- vagy épp a sorversenyek során a labdás ügyesség kerül fókuszba – ahogyan a DKKA szakembere mondja: előkerülnek a kosárspecifikus gyakorlatok, ám szigorúan játékos köntösbe bújtatva. Az örömjáték során pedig rendre megbizonyosodhatunk arról, hogy a sport, a mozgás valóban mosolyt csal az arcokra, s legyenek bár különböző képességűek az ellenfelek – vagy inkább a játszótársak –, megmutatkozik a játék csodás tulajdonsága: világokat köt össze.