„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni” – ezzel a Kazinczy Ferenc-idézettel nyitotta meg a IV. Labdarúgás és tudomány konferenciát akadémiaigazgatónk, Liszkai Dezső. A Nemzeti Sportügynökség projektigazgatója, Sáfár Sándor ezután az állami sportakadémiai rendszer alapjait, illetve a módszertani központok feladatait mutatta be köszöntőjében.

Ezt követően elkezdődtek az előadások is. Németh Antal, az MLSZ utánpótlás-válogatottakért felelős szakmai igazgatója elmondta: átlagosan 52 napnyi edzőtábort tartanak egy-egy korosztálynak évente, mely 12 mérkőzést és 40 edzést foglal magába. A szakember hangsúlyozta: ennyi idő alatt már elvárható az előrelépés. Megemlítette, hogy egy magyar utánpótlás-válogatott átlagosan 1,3 gólt szerez meccsenként, a passzpontosság 79 százalék, a labdabirtoklás csak 51 százalék, ezeken a területeken tehát van még hova fejlődnünk.

Bakos Roland, az Illés Akadémia szakmai igazgatója küldetésként azt jelölte ki, hogy 60 százalékban saját nevelésű játékosokat delegáljanak a felnőtt csapatukba. Az előadásból azt is megtudtuk, hogy a szombathelyiek az Athletic Bilbao mintájára az identitást és szellemiséget tekintik alapelvnek. A klasszikus vasi stílusjegyeket követve olyan futballközpontot akarnak működtetni, ahol nyílt, őszinte emberek futballoznak és innovatív edzők tanítják a modern futballt, mely ötletes játékon és egyéniségeken alapul.

A harmadik előadó, Szentes Lázár a Várda Labdarúgó Akadémia szakmai vezetője a beszéde elején az olimpiai fáklyával futó Peléről készült fotóval illusztrálta, mit gondol az edzői munkáról: át kell adni a tüzet a játékosoknak, és ügyelni rá, hogy az tényleg tűz, ne pedig hamu legyen. Kisvárdán a képzés játékalapú, élményt akarnak adni focistáiknak edzés közben is, az átélésnek köszönhetően ugyanis a tanulási fázis hatékonyabb, könnyebben kialakulnak az automatizmusok. Szentes Lázár részletesen bemutatta az edzésprogramjukat, a gyakorlatokat videókon keresztül demonstrálta. Az egykori győri klasszis válogatott játékos annak idején a grundon tanult futballozni, és szeretné, ha a gyerekek modernebb körülmények közt, de hasonló atmoszférában tehetnék ezt.

Joó Zsolt, a Debrecen Labdarúgó Akadémia U16-os edzője a struktúra, küldetés, filozófia, stílus négyes alapján vezette fel, hogyan működik náluk a képzés. Ő is videókon keresztül mutatta be, milyen játékot szeretnének játszatni a fiatalokkal. U15-ig általános egyéni képzést tartanak, attól kezdve indul be a posztspecifikáció, közben nagy hangsúlyt fektetnek a mentális képzésre is. Részletezte a scouting rendszerük működését is.

A külföldi előadók közül az Augsburg akadémiájáról érkező Simon Paul Kaltenbach mutatta be a saját intézményét és a képzés felépítését. Ismertette, hogy Thomas Tuchel és Julian Nagelsmann egykori klubjának utánpótláscentrumában fontos az aktivitás és a kommunikáció, a játékosoknak törekedniük kell arra, hogy mások bevegyék őket az akciókba. Részletezte, kinek mi a feladata kontrajáték, presszing vagy labdatartás esetén. Az utánkövetés náluk is fontos, évente kétszer elbeszélgetnek a játékosokkal a teljesítményükről.

Diogo Gabriel Teixeira, a Sporting Lisszabon utánpótlás-koordinátora volt az utolsó előadó, aki 20 éves akadémiájuk sikerét (nem véletlenül nevezték el egykori növendékükről, Cristiano Ronaldóról) abban látja, hogy családi vállalkozásként tekint rá minden edző, játékos, de még a szülők is. 46 akadémiájuk van világszerte, mindenhol a legjobbakat keresik, az anyaintézményben 66 külföldi játékosuk van, a kiválasztásnál csak a tehetséget nézik. A lisszaboniak ösztönzik a különmunkát és sok nemzetközi tornán vesznek részt a fejlődés érdekében.  „Nem akarjuk megváltoztatni a játékosokat, csak próbára tenni őket” – mondta Teixeira.

Sportkomplexumunk kis konferenciaterme adott otthont konferenciánk második, a sporttudományok az utánpótlás-labdarúgásban témáját taglaló szekciójának. Schuth Gábor kezdte az előadások sorát. A Magyar Labdarúgó-szövetség szakembere esettanulmányokon keresztül mutatta be a készenlét-monitorozás és teljesítményoptimalizálás mikéntjét az utánpótlás-válogatott csapatoknál. Az MLSZ-nek a játékosok aktuális állapotáról képet adó napi mérési protokollját ismertetve kitért az izomrendszer regenerációjáról árulkodó alvásmonitorozás, a szövetek terhelésre, sérülésre változó hőmérsékletét jelző termográfiás vizsgálat vagy épp az izomsérüléskor felszabaduló enzim, a kreatin-kináz mérésének fontosságára, de többek között a robbanékonyságot és az állóképességet meghatározó hidratáltság mérésének jelentőségét is elmondta.

A labdarúgás nem tudomány, de a tudomány segíthet emelni a labdarúgás szintjét – dr. Matlák János és Kolozs Barbara Jens Bangsbónak, a sporttudomány dán professzorának 1994-es gondolatából kiindulva a Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémián kidolgozott sporttudományi hátteret világította meg. Dr. Matlák János, a sporttudományi részleg vezetője a kondicionális és a humánbiológiai mérések eredményeinek felhasználása mellett a testösszetétel és az agilitás témáját érintő belső kutatásokba is betekintést engedett, valamint a terhelésoptimalizációról is szót ejtett. Ennek kiegészítéseként Kolozs Barbara humánkineziológus szempontokat, irányelveket kínált a nagy sebességű mozgások elemzéséhez.

Az edzés- és mérkőzésteljesítmény mérése és értékelése volt a témája a DVTK Labdarúgó Sportakadémiától érkező Kiss Brigitta és Kádár László előadásának. A DVTK-specifikus szakmai program szerinti tehetségazonosítás és -gondozás, valamint a piros-fehéreknél többek között a testtartás-analízist vagy épp a képességteszteket is magába foglaló komplex teljesítménydiagnosztika területe mellett a diósgyőriek a lokomotorikus és mechanikai változók mentén végzett saját kutatásuk eredményét is bemutatták, feltárva a korosztályok és a posztok közötti különbségeket, s felhívva a figyelmet a sebességzónák alapján differenciált edzésmunka vagy épp a posztspecifikus képzés szükségességére.

Dr. Ihász Ferenc a keringési és légzőrendszeri fittség kérdésével és a metabolikus folyamatok elemzésével foglalkozott prezentációjában, kiemelve: maga sem gondolta volna, hogy a légzési együttható alapján személyiségeket lehet megismerni. A Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia élettani csoportjának vezetője arról értekezett, hogy a genetikai háttér milyen mértékben befolyásolja az aerob kapacitást. Mint mondta, létezik az úgynevezett genomikus prediktorpontszám, amely azt jelzi, hogy ezt a kapacitást hogyan lehet fejleszteni. Egy U19-es játékos mérkőzésteljesítményét elemezve aláhúzta: noha több mint három évtizede kezdték el, a pulzuskövetés még mindig hozhat újdonságot a versenysportban.

Nemzetközi szaktekintélyekből ebben a szekcióban sem volt hiány. A Real Madrid CF kiemeltnek számító U19-es csapatának edzésmunkájába engedett bepillantást az együttes másodedzője, Jesús Bargueiras és erőnléti edzője, Ruben Cipriano. Számos videóval színesített előadásuk során a csúcsteljesítményt meghatározó tényezőket vették sorra, érintve az állóképesség fejlesztését szolgáló munkát vagy éppen a terhelésmonitorozás témáját.

Alberto Franceschi, a Juventus FC sporttudományi szakembere a „zebráknál” folyó sporttudományi munkáról adott részletes áttekintést, annak fókuszában, hogy a begyűjtött adatokból miként lehet olyan hasznos információhoz jutni, amelynek segítségével optimalizálhatóvá válik a játékosok teljesítménye. Az edzés- és mérkőzésterhelés monitorozása, a növekedés-érés folyamatának nyomon követése, az erőnléti állapot feltérképzése és az – olasz rekordbajnoknál is újdonságnak számító – regenerációs folyamat figyelemmel kísérése mellett kiemelt feladatnak számító kutatás-fejlesztés három területe, az alkalmazott kutatás, az innováció és a tudásmegosztás kérdésköre is szóba került – az előadás bizonyította, hogy a sporttudomány valóban jó szolgálatot tehet a fiatal játékosok fejlesztésében.

Azonos célok, különböző megoldások – röviden talán így lehetne summázni a konferencia társadalomtudományi szekciójában elhangzottakat. „Ha előre tudnánk, kiből lesz futballista, kétségkívül könnyebb helyzetben lennénk” – kezdte mondanivalóját a szakmai nap első előadója, a magyar U21-es férfiválogatott szövetségi edzője, Gera Zoltán, aki felvázolta a szakmai stáb által felállított játékosprofilt. „A kvalitás, a tehetség a kiindulópont, ám a mentális képességek, ha lehet, még ennél is fontosabbak. Egy labdarúgó csak akkor hozhatja ki pályafutásából a maximumot, ha megvan benne a kellő belső motiváció, szenvedély és a csapatjátékhoz szükséges fegyelem” – mutatott rá előadásában Gera Zoltán.

A volt Fradi-legenda után a zöld-fehérek szakemberei következtek: Hajdú Anna a játékosok sportpszichológiai felkészítéséről szóló videoprezentációban mutatta be a klub akadémiáján használt pszichológiai tesztrendszert, Bali Péter a képzés szociális, technikai, pszichés és fizikai oldalát kiemelő modellről beszélt, hangsúlyozva a holisztikus megközelítés fontosságát, és kiemelve, hogy a legnagyobb fejlődési lehetőség talán a mentális, kognitív képességek terén érhető el az utánpótláskorú labdarúgóknál. „Nagyon fontos, hogy az akadémisták meghatározó éveikben ne csak sportolóként, hanem emberként is fejlődjenek, ehhez pedig feltétlenül szükséges a megfelelő, támogató környezet megteremtése” – szögezte le.

A Vasas Kubala Akadémia képviseletében pódiumra lépő Angyal Péter a klub pre-akadémiai korosztályainál végzett nevelő-oktató munkába adott betekintést, megjegyezve, hogy a terület egyre hangsúlyosabb szerepet kap, tapasztalata szerint ugyanis egyre lejjebb kell vinni a képzés korhatárát. A szakember felvázolta a piros-kék egyesületnél használt modellt, s ismertette a klub utánpótlás-nevelésének filozófiáját. „A pre-akadémiai korosztályoknál az élethosszig tartó sportolásra nevelés, az akadémiai korosztályoknál az élsport a legfontosabb” – emelte ki az edző-pedagógus, aki átfogó előadásában a trénerek értékközvetítő szerepéről, az élményközpontú, differenciált képzésről, valamint a duális karriermodellről – a Kubala-akadémisták közül kikerülő játékosokról és edzőkről is beszélt.

A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia képviseletében Lábadi Anett pszichológus az U19-es labdarúgók mentális felkészítésének aspektusait mutatta be. A korosztállyal kapcsolatban kiemelte: az ifjú futballisták fejlődésének ez az a szakasza, amelyben meg kell tanulniuk bajnokká válni. A magyarországi kluboknál az U19-es az utolsó akadémiai korosztály, a felnőtt futball előszobája, így az egyik legfontosabb teendő a felnőtté válási folyamat segítése. „Ebben az életkorban kell szoktatni a fiatalokat a nyomáshoz, ezt szolgálják a Hidegkuti Nándor Stadionban lejátszott mérkőzések, illetve a játékosokat ilyenkor már megismertetjük a kamerákkal, mikrofonokkal is” – mondta Lábadi Anett, aki aláhúzta a fejlődésközpontú gondolkodás fontosságát is.

A délutáni programban elsőként az Anderlecht két utánpótlás-szakembere, Jean Kindermans és Kevin Vermeulen kapott szót, ők a klub Purple Talents elnevezésű programján keresztül mutatták be akadémiájuk struktúráját, valamint az alapelvek szerint megfogalmazott követelményrendszert. „A gazdasági realitások olyan üzleti modellt igényelnek, amely a saját nevelésű játékosokra épül, fontos, hogy a befektetés megtérüljön” – tette közkinccsé az alaptézist Kindermans, míg kollégája az elvek megvalósulásának gyakorlati oldalát mutatta be. A tizenöt éve indított, precízen meghatározott játékos-, illetve edzőprofilra épített rendszer működőképességét jelzi, hogy olyan nemzetközileg is a legmagasabb szinten jegyzett labdarúgók indultak a brüsszeli klubból, mint Vincent Kompany, Romelu Lukaku, Leander Dendoncker vagy Youri Tielemans.

A nap utolsó prezentációja a dán FC Köbenhavn oktatás-nevelésért felelős szakemberéé volt, aki a klub holisztikus játékosképzési modelljét mutatta be. „A Bajnokok Ligájában akarunk játszani, tömött lelátók előtt, saját nevelésű játékosokkal, a legjobbakkal akarjuk összemérni az erőnket” – ismertette a koppenhágaiak krédóját Kristoffer Johansen, aki kitért arra, hogy klub csak fiatal tehetségekre, illetve sztárokra áldoz pénzt. A képzés-oktatás-nevelés egységével kapcsolatban hangsúlyozta: az iskolai tanulmányok befejezési idejének szempontjából nem helyeznek nyomást akadémistáikra, akik „kapnak időt arra, hogy gyerekek, tinédzserek legyenek” – ez természetesen csak úgy lehetséges, hogy az iskolával a lehető legszorosabb a kétirányú együttműködés. „A professzionális labdarúgás szempontjából elengedhetetlen értékek, mint például az önuralom, a koncentráció és a kitartás az iskolai tanulmányok során is elsajátíthatók” – fogalmazta meg a rendszer lényegét Johansen.

Tekintse meg a Labdarúgás és tudomány című konferencián készült képösszeállításunkat!

Videós összeállítás: