Nemrégiben tértél haza Angliából, ahol az U19-es válogatottal Eb-selejtezőtornán vettetek részt. Milyen tapasztalatokat szereztél?

– Bár az ott résztvevő játékosok közül nem mindenki játszik felnőtt szinten, mind az angolok, mind a törökök, mind az izlandiak nagy munkabírásúak, rengeteget tudnak futni. Az ilyen nemzetközi szintű mérkőzésekből mindenki profitál, hiszen magas intenzitású, színvonalas meccseket játszottunk. Nem jöttünk ki jól belőlük, de alakulhatott volna úgy is, hogy mi jutunk tovább. Ehhez két mérkőzésen nyernünk kellett volna, amire meg is volt a lehetőségünk, de sajnos nem éltünk vele. Ami engem illet, az első találkozón kiállítottak, így a másodikon nem léphettem pályára, de az angolok és Izland ellen is úgy éreztem, van keresnivalónk.

Nemcsak a válogatottban számítanak rád: Hornyák Zsolt az utóbbi időben többször kijelentette, hogy alapember vagy az első csapatban. Tizennyolc évesen ezt nem sokan mondhatják el magukról az NB I-ben…

– Nagyon jólesik, hogy a mester számít rám, és igyekszem meccsről meccsre jó játékkal megszolgálni a bizalmát. Ugyanakkor tudom, hogy nagyon messze vagyok még a magam elé kitűzött céloktól, és mindenben sokat kell fejlődnöm. A helyzeteknél például lehetnék higgadtabb, a Fradi ellen rúghattam volna két gólt, ha jobban koncentrálok, de remélem, sok gyakorlással ezen a téren is javulni fogok.

Ami a csapatot illeti, az elmúlt időszakban voltak nagyon jó meccseink, hiszen idegenben legyőztük a Ferencvárost, itthon 5–1-re vertük az Újpestet, majd jött a zalaegerszegi kupakudarc és a Kecskemét elleni hazai vereség. Véleményed szerint miért ennyire kétarcú a társaság?

– Jó lenne tudni, mert akkor közelebb lennénk a megoldáshoz is… A Fradi ellen nagyon összekaptuk magunkat, hiszen az Üllői úton játszani mindig óriási élmény, utána az Újpest ellen is nagyon egyben voltunk, és Kisvárdán sem lehetett panasz a csapat tartására. Azon dolgozunk, hogy kiegyensúlyozottabbak legyünk, és a hátralévő mérkőzéseket megnyerjük.

A céljaink megvalósítása szempontjából sorsdöntő lesz a Debrecen elleni összecsapás, hiszen nyernünk kell, ha életben akarjuk tartani a dobogós reményeket. Hogyan készültök erre a találkozóra?

– Úgy, mint az összes többire, az viszont tény, hogy igazi hatpontos meccs lesz, hiszen győzelem esetén pontszámban beérjük a Lokit, ha viszont kikapunk, hat pontra elhúznak tőlünk. A tét nagyságát mindenki átérzi, két rosszabb mérkőzés után most már illene nyernünk – remélem, összejön a várva várt siker.

A közelmúltban a Magyar Kupában játszottunk a Nagyerdei Stadionban, akkor 3–1-re győztünk többek között a te találatodnak is köszönhetően. Meríthetünk-e erőt abból az összecsapásból?

– Emlékszem, a Debrecen akkor sem játszott rosszul, de mi futballoztunk jobban. A Loki igen jó a kombinatív játékban, Szrdjan Blagojevics remekül összerakta a csapatot, de azon a találkozón a középső zónában kiválóan védekeztünk. Kompaktak voltunk, nem hagytuk, hogy a középpályán kibontakozzanak – szerintem ez volt akkor a siker titka, remélem, pénteken is hasonló teljesítménnyel rukkolunk elő. Bízom benne, hogy jó játékkal tudom segíteni a csapatot, és a kupameccshez hasonlóan be tudok találni, de ha nyerünk, akkor már boldog leszek.