Marco Rossi szövetségi kapitány három helyen változtatott a Montenegró ellen látott kezdőcsapaton. Botka, Gazdag és Varga Barnabás (utóbbi először kezdett a válogatottban) került be Lang, Bolla és Ádám helyett. A várt remek hangulatban, jó játékkal kezdtük a meccset, a 7. percben Gazdag fejese egy védőn irányt változtatott, és a kapu mellett hagyta el a játékteret. A szöglet után a hosszú oldalon várakozó Szalai Attila rúgott kapura estében, a kapusnak már védenie kellett.

Volt akadémistánk, Sallai Roland sem hiányozhatott a pályáról, a 11. percben szép csellel ment el a szélen, a lapos visszapasszt Gazdag vágta picivel a léc fölé. Nagy technikai fölényben volt a labdát 70 százalékban birtokló magyar csapat. Egy percen belül újra jobbról jött egy beadás, a lecsorgót Varga lőtte – megint a kapu fölé. A 16. percben Szoboszlai szöktette jól Kerkezt, a lekészítés is remek volt Vargának, ám a befejezés megint pontatlannak bizonyult. Egy perccel később Szoboszlai lőtt kapura 20 méterről, a középre tartó lapos próbálkozást fogta a litván kapus. Szinte minden támadásunk veszélyesnek bizonyult, a félidő feléig nem is szabálytalankodtunk.

Szoboszlai rendkívül aktív volt, a 27. percben messziről is kapura szúrta a labdát, Gertmonas ezt már csak ütni tudta. A 32. percig bírták a litvánok, ekkor Szalai adott be balról, középen luftot rúgott a bekk, az ötös hosszú oldali sarkán érkező Varga Barnabás pedig egyből a rövid felsőbe belsőzött (1–0). Beszédes tény, hogy ez már a 15. (!) próbálkozásunk volt. A vendégek a 38. percben indítottak először egy veszélyes kontrát, a végén Szalai tisztázott gyönyörűen. A 40. percben Szoboszlai villant, jó 25 méterről bombázott kapura rá jellemző módon egy szabadrúgást, mely a keresztlécen csattant. A kapusnak nem sok köze lett volna hozzá. A 42. percben Sallai is lövésre szánta el magát a 16-oson kívülről, ő se sokat tévedett. Roliék alaposan megbontották a széleken a litván védekezést. A szünetben egy góllal vezettünk, mely igen hízelgő volt az ellenfélre nézve. 

A folytatás sem hozott változást, a 47. percben Varga passza után Gazdag került helyzetbe, de Gertmonas vetődve védett. Továbbra is nagy nyomás alatt tartottuk a litvánokat, de a kapujukra kevésbé voltunk veszélyesek. A 60. percben beállt másik korábbi játékosunk, Kleinheisler László is. Nem sokkal később majdnem gólt szereztünk, Botka beadását Sallai fejelte kevéssel a kapufa mellé. Litván védelmi hiba után Kleinheisler is helyzetbe került, ám a lapos lövését szögletre mentették. Kitettek magukért volt akadémistáink.

Viszont kezdett alábbhagyni a lendület, és a litvánok már szögletekig is eljutottak, ezért Rossi stabilizálta a védelmet, Lang jött be Gazdag helyére. A 81. percben így is nagy helyzetet dolgoztak ki a vendégek, kezdett aggasztóan visszaesni a futballunk. De hát mi lehet megnyugtatóbb, mint egy gól? Ami szerencsére jött is, méghozzá Sallai jóvoltából. Egykori növendékünk Szoboszlaitól kapott passzt, majd 22 méterről kilőtte a bal felső sarkot. Gyönyörű találat volt (2–0). Ezzel eldőlt a meccs, a végén ugyan még mentünk a harmadikért (Kleinheisler újra távolról lőtt, ám a kapus védett), de hátul már nem kellett aggódni.

Miután a szerbek csak a hosszabbításban mentettek pontot Bulgáriában, átvettük a vezetést a tabellán. Szép volt, fiúk!

Európa-bajnoki selejtező, G-csoport, 4. forduló, Puskás Aréna, 58 000 néző

Magyarország–Litvánia 2–0 (1–0)

Vezette: A. Nobre (portugál)

Gól: Varga (32.), Sallai (83.)

Sárga lap: Orbán (54.), Szoboszlai (89.), illetve Uzela (39.), Tutyskinas (50.), Jankauskas (56.)

Dibusz – Botka, Orbán, Szalai A.– Sallai (Baráth, 88.), Nagy Á., Gazdag (Lang, 78.), Styles (Kleinheisler, 60.), Szoboszlai, Kerkez (Ferenczi, 78.) – Varga B. (Ádám, 60.)

Gertmonas – Lekiatas, Kazukolovas, Klimavicius, Tutyskinas (Beneta, 64.), Uzela (Vorobjovas, 46.), Gineitis, EL. Jankauskas, Sirgedas (Syrvis, 46.), Sesplaukis (Kucys, 78.), Paulauskas