Lamin utolért téged a házi góllövőlista élén…

– Valóban, de ennek kifejezetten örülök, nem vagyok irigy, sőt, akkor lennék a legboldogabb, ha csapatból mindenkinek legalább öt gól állna a neve mellett. Egyszerű a képlet: minél több gólod van, annak több pontod is, nem igaz? Lamin egyébként nagyon megérdemelte, hogy betaláljon, hiszen ragyogóan kezdte a szezont, aztán jött nála egy „száraz” időszak, és most végre megint megtalálta a góllövő cipőjét. Egészen biztos, hogy még több találatot fog szerezni, szerintem következő meccsen is eredményes lesz.

A Kecskemét elleni sima győzelem után magabiztosan várjátok a szezonzárót?

– Igen, de egyben szerényen is. Mindenesetre nagyon jól esett mindannyiunknak, hogy revánsot tudtunk venni a lila-fehéreken, jót tett az önbizalmunknak, arról nem is beszélve, milyen fontos három pontot szereztünk.

Bár a kövesdiek a kiesőzónában vannak, a stílusuk nagyon kellemetlen, nem lesz könnyű legyőzni őket. Egyetértesz?

– Lehet, hogy a tabellán elfoglalt pozíciójuk nem néz ki jól, de látva a Vidi elleni meccsüket, azt kell mondanom: a helyezésük nem tükrözi a valós erejüket. Ne felejtsük el, ikszeltek a Ferencvárossal, az Újpestet pedig 4–0-ra verték pályaválasztóként – ezek azért tekintélyt parancsoló eredmények. Nem lesz tehát könnyű dolgunk, csak tökéletes összpontosítással tudjuk legyőzni őket. Ám akárcsak számukra, a mi számunkra is roppant fontos összecsapás lesz a vasárnapi, hiszen azon túl, hogy győzelemmel szeretnénk, búcsúztatni az évet, az eredmények megfelelő alakulása esetén dobogón telelhetünk. Az pedig nagy lökést adhat a továbbiakra is.

A „matyók” idegenben sokkal defenzívebben játszanak, mint otthon. Mit kell tennünk, hogy feltörjük Kuttor-féle reteszt?

– Nagyjából ugyanazt, mint a Kecskemét ellen. Fontos lenne, hogy legalább olyan jól használjuk ki a gólhelyzeteinket, mint múlt pénteken, és hogy ne kerüljünk hátrányba az elején. Az őszi találkozóra mindenki emlékszik, akkor hiába játszottunk jól, hamar előnybe kerültek, nekünk pedig vért kellett izzadnunk a sikerért. Úgyhogy most nem szeretnénk ebbe a hibába esni, nekünk kell lőnünk az első gólt, ehhez pedig arra van szükség, hogy tökéletesen összpontosítsunk, nemcsak hátul, hanem az ellenfél tizenhatosán belül is. Mezőkövesden végül hátrányban is sikerült megőriznünk a nyugalmunkat, és mivel a meccs egészét tekintve jobbak voltunk, végül mi nyertük a csatát, de ezúttal beérnénk egy „unalmasabb” győzelemmel is. Mondjuk, négyet-ötöt rúgni az első félidőben, aztán a másodikban egyszerűen csak élvezni a focit, de a hihetetlenül kiegyenlített magyar bajnokságban az ilyesmi olyan ritka, mint a fehér holló.

Szép lenne félidőben harminc ponttal zárni, hiszen a matek alapján abból egy hatvanpontos szezon is kisülhet…

– Kétségtelen, és ehhez meg is van a csapatunkban a potenciál, hiszen, ha nem lett volna több utolsó pillanatban döntetlenre adott meccsünk, még jobban állnánk. Ha tavasszal koncentráltabbak leszünk, tényleg összejöhet akár a hatvan pont is, és annyit még sosem szereztünk. Ám mindez egyelőre csak fikció, ugyanis a bajnokság vége nagyon messze van, és a futballban, különösen ebben a kiegyenlített magyar bajnokságban bármi megtörténhet. Nekünk most nyerni kell a Kövesd ellen, a szünetben kipihenjük magunkat, hogy aztán minden erőnkkel a bajnokság második felére fókuszáljunk.

Mennyire vagy elégedett az eddigiekkel?

– Amint mondtam, az meccsek hajrájában vesztett pontok miatt van hiányérzetem. Én mindig többre törekszem, soha nem vagyok elégedett a saját teljesítményemmel sem, van is magammal szemben adósságom, különösen az ősz második felében nyújtott produkcióm okán, hiszen öt gólt szereztem az elején, aztán nálam is jött egy csendesebb periódus. De a foci már csak ilyen, egyszer fent, egyszer lent… Mindenesetre, ha nyerünk vasárnap, egészen biztosan jó szájízzel megyünk vakációzni. Egyébként a héten végig éreztem a többieken is, hogy nagyon koncentráltak, úgyhogy jó érzésekkel várom a vasárnapot.

Visszaelőzöd Lamint?

– Azt majd meglátjuk…