Játékoséveid vége felé inkább a sportvezetői karrier felé húzott a szíved?

– Mindenképpen a futballban akartam maradni, mert világéletemben ezt csináltam, és így vagy úgy, de szerettem volna hasznosítani a pályafutásom során szerzett rengeteg tapasztalatot. Így aztán először alap-, közép-, majd felsőfokú sportvezetői diplomát szereztem, később pedig az A-licences edzői papírom is meglett.

Itt, az akadémián kezdetben nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóként dolgoztál. Hogyan kerültél ebbe a szerepkörbe?

– Az aktív pályafutásomat 2015 nyarán, a Puskás Akadémia labdarúgójaként fejeztem be, abban az évben hozták létre a posztot, amelyre engem kértek fel, én pedig igent mondtam. Szívesen és nagy lelkesedéssel vállaltam a munkát – ebben a szerepkörben jól tudtam kamatoztatni a külföldi kapcsolataimat.

A nevedhez köthetjük például a Genk megjelenését a Puskás–Suzuki-kupán…

– Bárhol játszottam külföldön, igyekeztem nyitott szemmel járni; Genkben is látogattam a fiatalok edzéseit, így tudtam, hogy remek szakmai képzés folyik náluk az akadémián. A Puskás–Suzuki-kupára mindig is igyekeztünk a lehető legerősebb csapatokat meghívni, ők pedig tökéletesen illettek a képbe. Friss érkezőként 2016-ban meg is nyerték a tornát, és a két klub azóta is jó kapcsolatokat ápol egymással.

Három évvel sportvezetői pályafutásod megkezdése után egy váltás következett, 2018 nyarán az első csapat sportigazgatójává neveztek ki. Akkoriban nagy volt a fluktuáció a csapatnál, jöttek-mentek a játékosok, mostanában jóval stabilabbnak tűnik az együttes magja. A te személyedhez köthető ez a szemléletváltás?

– Az erre való igény már korábban megfogalmazódott, de tény, hogy nem szeretem túlzottan forgatni a keretet, az új igazolásoknál arra törekszem, hogy emberileg is a lehető legjobb játékosok kerüljenek a csapatba, akik évekig szolgálhatják az együttest. Labdarúgóként azt tapasztaltam, hogy ha az átigazolási időszakban nagy volt a jövés-menés, hónapok teltek el, amíg összeállt a csapat, ami adott esetben az eredmények rovására is mehetett. Így aztán itt, a Puskás Akadémiánál az elejétől fogva arra törekedtem, hogy csak olyan futballista kerüljön hozzánk, aki minden szempontból minőséget képvisel. Minden potenciális érkezőt sok oldalról megvizsgálunk, de bármilyen poszton is játsszon, a személyiségéről kell a legtöbbet megtudnunk. Röviden összefoglalva: győztes mentalitású, alázatos csapatemberekre van szükség. Ha erről sikerül meggyőződnünk, akkor ásunk mélyebbre, megvizsgáljuk a fizikai mutatóit, a technikai, taktikai felkészültségét. A legfontosabb azonban mindig az, hogy az illető mennyire akar győzni, illetve mennyire veszi komolyan a hétköznapi munkát.

Volt már olyan a praxisodban, hogy nemet mondtál egy kiemelkedő képességű játékos leigazolására?

– Előfordult ilyen, igen. Minden igazoláskor figyelembe kell venni, hogy az adott poszton már meglévő játékosok mennyi lehetőséget kaphatnak, illetve az adott játékos szerződtetésével megbontjuk-e a csapategységet. Volt már rá példa, hogy ráakadtunk olyan játékosra, aki nagyon tetszett, de mégsem igazoltuk le, mert elégedettek voltunk a posztján szereplő embereinkkel.

Nyártól már nem csak klubigazgató vagy, hanem az akadémián végzett szakmai munkáért is te felelsz. Mely területeken érzed a legtöbb lehetőséget az előrelépésre?

– A kiválasztásnak nagy szerepe van az utánpótlásképzésben – ebben is szeretnénk jobbak lenni. Azt akarjuk ugyanis elérni, hogy a hozzánk kerülő fiatalok közül a lehető legtöbbet végig tudjuk vezetni a képzésen, minél kisebb legyen fluktuáció, mert az akadémián töltött négy-öt év a legmeghatározóbb, ekkor szerzik meg a játékosok a „Puskás-géneket” – ahhoz, hogy ezt elérjük, hatékonyabb kiválasztás kell. Arra is törekszünk, hogy a lehető legképzettebb, lehetőség szerint kétlábas labdarúgók kerüljenek ki az akadémiáról, ezért a technikai képzésre, illetve a játékgyorsaság fejlesztésre még nagyobb hangsúlyt fektetünk a jövőben – erre az akadémiai korosztályoknál az első két év a legalkalmasabb.

Ezentúl minden utánpótláscsapat ugyanabban a játékrendszerben, ugyanabban a stílusban játszik majd, mint a felnőttek?

– Igen, az utánpótláscsapataink játékának nagyban kell hasonlítania a „nagyokéhoz”. Mivel fiatal játékosokról van szó, nem baj, ha más játékrendszerekkel is megismerkednek, de a felsőbb korosztályokat már igyekszünk abban a szisztémában játszatni, amelyben az első csapat is futballozik. Ennek az a hatalmas előnye, hogy a felfelé áramoltatásnál az adott játékos tudja, mi a feladata az adott pozícióban, hiszen korábban is ezt oktatták neki. Remélem, törekvésünk sikerrel jár majd, hiszen az a célunk, hogy az NB I-es csapatban minél több saját nevelésű játékost tudjunk szerepeltetni. A jelenlegi keretünk fele most is Puskás-növendék, de azt szeretnénk, hogy ez az arány tovább javuljon. Minden egyes nap azon dolgozunk, hogy minél jobb játékosokat tudjunk kinevelni a Puskás Akadémia FC-nek és a magyar labdarúgásnak.

Milyen stílust követeltek meg?

– Támadót. A Puskás mindenki ellen támadólag szeretne fellépni, magas védekezéssel, nyíltan futballozó, bátor csapatokat szeretnénk látni az akadémián is. A mélyen behúzódó ellenfelek ellen nyilván a pozíciós játék célravezetőbb, az viszont követelmény, hogy a labdaszerzések után minél gyorsabban átmenjünk támadásba. A végcél, hogy magas tempójú, magas intenzitású futballt játsszunk, olyat, amilyet a legjobb bajnokságokban is láthatunk.

Ehhez persze megfelelő ellenfelek is kellenek…

– Ezért veszünk részt nemzetközi tornákon, és ezért játsszuk a felkészülési meccseinket külföldi ellenfelekkel. Ezért várjuk minden évben nagyon a Puskás–Suzuki-kupát, amelyen növendékeink valóban az Európa csúcsakadémiáin nevelkedett játékosokkal mérhetik össze a tudásukat. De játsszunk bárkivel is, a legfontosabb, hogy minden mérkőzést komolyan vegyünk, mert csak akkor tudunk fejlődni.

Mit vársz a 2024-es esztendőtől?

– Nagyon szeretnénk, ha az NB I-es csapat kijutna a nemzetközi porondra, már csak azért is, hogy meg tudjuk mutatni az akadémián nevelkedett tehetséges fiataljainkat. Nyilván nagyon szorítunk majd a válogatottnak az Európa-bajnokságon, és reméljük, hogy érdekeltek is leszünk, mert lesz játékosunk Marco Rossi kapitány keretében. Az akadémián mindig hosszabb távban gondolkodunk, ott a töretlen fejlődés a legfontosabb.

S mit szeretnél látni, mondjuk, öt év múlva?

– Azt, hogy bármely posztról legyen is szó, tökéletesen képzett játékosok kerülnek ki a Puskás Akadémiáról, akik gond nélkül veszik az akadályokat a honi bajnokságokban, be tudnak mutatkozni a válogatottban, és külföldön is öregbítik a klub hírnevét.