Tizenegy győzelemmel, egy döntetlennel és tíz vereséggel az ötödik helyen zárt a Puskás Akadémia Arany Dávid vezette csapata az U16-os kiemelt bajnokságban, melyben csúcspontok és mélypontok egyaránt akadtak. „Nagy a kontraszt az ősz és a tavasz között – értékelte a szezont a vezetőedző. – Ha a tavaszi teljesítményünket nézzük, akkor bőven az első háromban kellett volna végeznünk, ám az ősz nem sikerült jól, ennek megvannak az okai, tudjuk, mi volt a gond. Sérüléshullám söpört végig a csapaton, lassan formálódott a keret, túlterheltük a játékosokat. A téli felkészülés során tehát azt a célt jelöltük ki, hogy az ősznél sokkal jobb tavaszt produkáljunk. Ez sikerült.”

U16-os csapatunk tavasszal főként taktikai szempontból lépett előre: „Átvariáltuk a letámadást és a játékszervezést, mindkettő működött. Ennek köszönhetően tetten érhető volt a folyamatos fejlődés, így elégedett voltam a csapat és az egyének teljesítményével is. A játékosok is érezték a fejlődést, sőt, ők maguk mondták: sokkal több van bennük. A szezon második felében sikerült is előcsalogatnunk belőlük ezt a pluszt. Nagyon sajnáljuk, hogy a DVSC elleni utolsó mérkőzést 3–2-re elveszítettük, mert bronz lehetett volna a vége. Az őszt tekintve nem érdemeltük volna meg a harmadik helyet, a tavasz – és különösen a Debrecen elleni ki-ki meccs – miatt viszont igen, mert egyértelműen az ellenfél fölé nőttünk, s nagyot küzdve, emberhátrányban egyenlítettünk. A végén a piros-fehérek szerezték meg a győzelmet jelentő találatot, de a csapat megmutatta, mire képes.”

A Debrecen elleni rangadó mellett számos emlékezetes összecsapás tarkította az U16-os csapat évadját. Az egyik legnagyobb mélypont a Honvéd elleni mérkőzés volt, amikor 7–1-es lesújtó vereséget szenvedtek a fiúk – ekkor vértezték fel magukat, elhatározva: a hátralévő találkozókat csak azért is megnyerik. Így is történt (kivéve a szezonzárót). „Jót tett az önbecsülésünknek az UTE, a Fehérvár és a DVTK elleni győzelem, bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk kilépni az árnyékunkból – fogalmazott Arany Dávid. – De voltak még csúcspontok a hajrá mérkőzései mellett is, így a Kisvárda elleni idegenbeli 2–1-es győzelem vagy éppen az MTK elleni szintén idegenbeli 6–1-es diadal. Ezek mind a tavasz eredményei, de volt azért siker ősszel is, például az, hogy nyertünk a rendkívül erős ETO ellen.”

Az idényt megelőzően a Rakaczki-kupán ezüstérmet szerző Arany-csapat trénere összességében tehát elégedett a fiúk teljesítményével. „A tavaszi formával legalábbis mindenképpen – tette hozzá. – Ősszel a játékdominálással, a kontrollal is volt gond, de nagyot léptünk előre, s az idény második felében már nem láttam olyan meccset, amelyen nem mi uraltuk volna a játékot, még ha ez a dominancia olykor nem is párosult eredménnyel. Az a stílus, amelyet az akadémia a magáénak vall, működött. A szezon során egy pillanatra sem adtuk fel az elveinket, amelyek megjelenítése a pályán prioritást élvezett az eredményességgel szemben. Én magam is sokat tanultam ebben a szezonban, mind szakmailag, mind emberileg. A játékosoknak és a stábnak is köszönöm az egész éves munkát.”