Csapatunk pár hét múlva Limmasolba utazik, hogy megmérkőzzön az Arisz együttesével. Te viszont három év után nemrég végleg elhagytad Ciprust. Merre vezet az utad?

A családdal eldöntöttük, hogy itthon szeretném folytatni a pályafutásomat. 34 évesen még bőven érzek magamban annyit, hogy segíteni tudjak egy magyar csapatnak. Külföldre már nem mennék, viszont Magyarországon még bizonyítanám, hogy komolyan lehet velem számolni. Nem levezetni jövök haza., ezt kijelenthetem. Bízom benne, hogy hamarosan konkrétumokról is beszámolhatok, addig is igyekszem edzésben tartani magam.

A NB I-es csapatunkban töltött 2019-2020-as szezont követően előbb a horvát Hajduk Split, majd az Eszék kötelékében szerepeltél, aztán jött három év Cipruson. Előbb az AEK Larnaca, majd az Anorthoszisz mezében futballoztál. De a nálunk töltött évet megelőzően Lengyelországban is megfordultál. Elég volt a légióskodásból?

Nagyon jól éreztük magunkat Cipruson, jó döntés volt részemről, hogy odaigazoltam. Egyénileg és csapatszinten is szép sikereket értünk el az AEK-kel, emlékezetes időszak volt. De már nem vágytam vissza, ennek okait nem szívesen fejtegetném. A jövőmet, ahogy említettem, inkább hazai környezetben képzelem el. Tisztában vagyok vele, hogy a koromnál fogva nem vagyok könnyű helyzetben, de bizonyítani fogom, hogy fizikálisan és mentálisan is a saját magam által elvárt szinten vagyok. Sosem voltam az a típus, aki csak fel akarta venni a fizetését. A tudásomra, a tapasztalatomra hagyatkozok, és tudom, hogy nem okozok majd csalódást. Az sem kérdés, hogy nőtt a magyar bajnokság színvonala, egyre szorosabb a küzdelem. Reméljük, hogy ez a tendencia tovább folytatódik majd.

Ami minket illet, a legutóbbi szezont klubrekorddal zártuk pontszám tekintetében, ezzel ezüstérmet szereztünk az OTP Bank Ligában, Nagy Zsolt az év játékosa lett, Pécsi Ármint pedig leigazolta a Liverpool. Mennyire követted a szereplésünket?

Természetesen figyeltem az eredményeket, a csapatkapitány Szolnoki Roland az akadémiai évek óta jó barátom, gyakran beszélünk. A felfelé ívelő szakmai munkának köszönhetően egyébként már akkor is szépen alakultak az eredmények, amikor még itt játszottam. Fontos a folytonosság, a tudatos építkezés, nem is meglepő, hogy már nemzetközi kupás helyeken végez a Puskás. Ráadásul a fiatalok beépítése is egyre látványosabb, jó látni, amikor ez a szemlélet eredményre vezet. Szurkoltam, hogy be lehessen fogni a Fradit, de így is remekül helytállt a csapat, az utolsó fordulóig kiélezett volt a bajnoki hajrá, közel volt a szenzáció.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján hogy látod az esélyeinket az Arisz ellen?

Gyors és jó focit játszó csapat. Ha jól tudom, edzőváltás történt, így nagy kérdés, hogy ez milyen változásokat hoz, mennyire fog változni a játékoskeret. A meleg mindig a ciprusi csapatok oldalán áll, sok külföldi ellenfél megszenved a páratartalommal, erre készülni kell. Néha reggel is 38 fokban edzettünk. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy fontos lenne idegenben jó eredményt elérni. Volt rá példa, hogy egy csapat nagy mellénnyel ment oda, nagy különbséggel akart nyerni, erre négygólos vereséggel távozott. Kicsit zsákbamacska, hogy most mire lehet számítani.

Szoszóval beszéltek majd meccs előtt?

Persze, 15 éve jó barátok vagyunk, gyakran beszélünk. Szorítok, hogy mihamarabb felépüljön és újra vezére lehessen a csapatnak. Addig is lélekben vele együtt szurkolok majd, hogy sikerüljön kiharcolni a továbbjutást. Ez fontos lenne a magyar foci és a fiatalok fejlődése szempontjából is. Szóval bízom benne, hogy sikerrel fogjátok venni ezt az akadályt.