
„Sosem felejtem majd el az itt töltött éveket”
A Wolfsburghoz szerződő Vajagics Dávid nagyon készül az új kalandra, a Puskás Akadémián töltött időszakra pedig mindig szívesen gondol majd vissza.
Akadémia
#VajagicsDavid⏲ 2025-07-17
Gratulálunk az átigazolásodhoz, a Puskás Akadémia után a Wolfsburg U17-es csapatánál folytatod a pályafutásod. Milyen célokkal érkeztél a német klubhoz?
A legfontosabb, hogy tanuljak, fejlődjek, és hogy minél hatékonyabban segítsem a csapatot – gólokkal, gólpasszokkal és jó játékkal egyaránt. Emellett a teljesítményemmel szeretném a lehető legtöbb játékpercet kiharcolni magamnak. Nagyon motivált és boldog vagyok, hogy itt lehetek.
Milyenek az első benyomások a Wolfsburgnál? Milyen körülmények fogadtak? Milyen volt bekerülni egy ekkora klub U17-es csapatának öltözőjébe?
Remekül érzem magam, a szakmai stáb és a klub az első naptól kezdve mindenben segített nekem és a szüleimnek is, sokat jelent, hogy ők is kiköltöznek velem Wolfsburgba. Ez mindenkinek egy új fejezet kezdetét jelenti, de a jelenlétük megkönnyíti a beilleszkedésemet. Ami az egyesületet illeti, rögtön láttam, hogy remek körülmények közé érkeztem. A csapattársaimmal még nem volt lehetőségem együtt edzeni, mert július 21-én kezdődik a felkészülés, akkor fogom megismerni a csapatot. Eleinte biztosan akadnak majd nehézségek, elvégre új közegbe csöppentem, de a szakmai stáb mindenben segít, a többi pedig rajtam múlik. Nyitott személyiségnek tartom magam, és igyekszem majd a legjobb formámat hozni az edzéseken és a mérkőzéseken.
(EM Sports Consulting)
2023-ban kerültél a Puskás Akadémiára, két évet töltöttél a klubnál. Milyen tapasztalatokat szereztél ez idő alatt? Hogyan foglalnád össze ezt a két szezont?
A Puskás Akadámián nagyon értékes tapasztalatokat szereztem, leginkább fizikailag tudtam előre lépni. Megtanultam, hogy a párharcokban hogyan vegyem fel a kontaktot, hogyan használjam a testemet. Az első naptól kezdve idősebb korosztályban játszottam, de ez nem okozott gondot, ellenben hatalmas motivációt adott. Az utolsó idény pedig elég izgalmasra sikerült, elvégre az utolsó mérkőzésen aratott győzelemmel sikerült fellépni a dobogóra, és megszerezni a harmadik helyet az U17-es bajnokságban.
A Puskásnál eltöltött évek alatt milyen barátságok, kapcsolatok alakultak ki a csapattársakkal, edzőkkel, tanárokkal? Tartod majd a kapcsolatot néhányukkal?
Csupa szép emléket viszek magammal az elmúlt két esztendőről, amit sosem felejtek el. Nagyon sok értékes kapcsolatot köszönhetek a felcsúti éveimnek, a csapattársaim, a nevelők, az edzők, és a szakmai stáb végig vigyáztak rám, nélkülük nem tudtam volna ennyit fejlődni. Az U16-os és az U17-es csapatban is pályára léptem, igyekeztem meghálálni a támogatást, és mindig a maximumot nyújtani.
Melyek a legszebb emlékeid az elmúlt két esztendőből? Van-e esetleg olyan mérkőzés, gól az U16-os vagy az U17-es kiemelt bajnokságból, amire mindig szívesen fogsz visszagondolni?
Felejthetetlen élmény volt amikor legyőztük a Bayern Münchent, vagy amikor megnyertük a Székelyföld-kupát a Puskás Akadémia U17-es csapatával. Kiemelkedően jó tapasztalat volt a Puskás–Suzuki-kupa is, ahol a legmagasabb szintet képviselő utánpótlás-csapatok ellen léphettünk pályára. A két év alatt végig úgy éreztem, mintha egy nagy család tagja lennék, az itt kötött barátságokat pedig a jövőben is ápolni szeretném.
