A bukaresti győzelem után sem bízhatta el magát csapatunk, minden eshetőségre ugyanúgy fel kellett készülni a visszavágó előtt, de azért arra aligha számított bárki is, hogy a románok 38 másodperc (!) elteltével máris megszerzik a vezetést a Panchóban. Pedig ez történt, egy beadás után az érkező csatár és védője is elesett, a lecsorgó labda épp Popa elé került – legalábbis ő volt jókor jó helyen – és a hálóba pofozta a játékszert (0–1).

De hogy egy ilyen párharcban bármi megtörténhet, azt jól példázta, hogy alig három perccel később máris egyenlítettünk. Az előző meccsen gólt szerző Varga szöglete találta meg Ásványit, egy pillanattal később pedig már a társak ölelgették középpályásunkat (1–1). Kezdődhetett minden elölről, legalábbis a mai meccsen, ezzel ugyanis ismét mi álltunk továbbjutásra. 

Egészen mintegy hat percen keresztül érezhettük magunkat feldobva, a 11. percben Panait egy pontos lövéssel újra a vendégeket juttatta előnyhöz. (1–2)

De ezután sem állt le a gólhenger a mérkőzésen, és szerencsére ismét mi léptünk a gázra. A 17. percben már 2–2 volt az állás: Zahorán gyönyörű fejese talált utat a román kapuba Kőszegi-Hoffmann parádés beadása után. Erre mondják, hogy alaposan bekezdtek a csapatok, de bíztunk benne, hogy ez az őrült rohanás gólok terén alábbhagy, és inkább megpróbáljuk kézbe venni az irányítást.

Egy időre le is lassultak kissé az események, de tényleg csak egy időre… A 28. percben David Popa került lövőhelyzetbe, megnézte a bal alsó sarkot és szépen ki is lőtte azt, igaz, szerencséje is volt, hogy a védő lábai között talált utat a lapos lövés (2–3). Újra döntetlenre állt a párharc összesítésben.

Sajnos ezen a ponton megtört a „sorminta” a jelentős események terén, három perccel később ugyanis a csapatkapitányunk, Umathum csak piros lapot érő szabálytalanság árán tudta megállítani a mögé kerülő román támadót – a koszovói bíró azonnal kiállította belső védőnket. Fontos volt, hogy ne essünk össze, szerencsére a szünetig ki is húztuk, de azért Bozónak többször is védenie kellett. A románok nyilván megérezték a lehetőséget, és sok mozgással igyekeztek megtörni minket. Babó Levente edzőnek lépnie kellett, a jobbhátvéd Budai helyére Lakatos érkezett, hogy stabilizáljuk a belső védelmet. Később Husztejt Tóth Olivér váltotta, hátha elöl is tudunk valami váratlant húzni. A 60. percben el is jutottunk egy helyzetig, Kőszegi-Hoffmann megint megtalálta Zahoránt egy jobb oldali beadással, de ezúttal nem lett gól az összjátékból. A románok aligha akarták emberelőnyben 11-esekkel eldönteni a továbbjutást, nekünk viszont nem nagyon volt választásunk, egy újabb kapott gól végzetes lett volna. A románok két kapufát is lőttek, mindkettőnél csak imádkozni tudtunk, más egyebet nem tehettünk, de még mindig döntetlenre állt a párharc az utolsó félórára fordulva. Egy ízben az alapesetben előkészítésben jeleskedő Kőszegi-Hoffmannak a kapunk előtt kellett nagyot mentenie. De közel járt ahhoz, hogy még nagyobb hős váljon belőle, sajnos azonban ígéretes helyzetben, kissé éles szögből lőhetett kapura, de sajnos nem lett belőle gól. Nagyot szólt volna..

Nyilván már kiállítás pillanatában tudtuk, hogy nem is olyan rossz dolog a tizenegyespárbaj, az utolsó percekben már tényleg nem kockáztathattunk. Az ötperces hosszabbítás már tényleg minden idegszálunkat próbára tette, Popa 94. percben elvállalt lövése centikkel a kapuvas mellett hagyta el a játékteret... És akkor jött még egy hazai támadás, mely végén Verbőczi beadása egy csúszás után a kapu torkában álló Pál elé került, de sajnos óriási helyzetben nem találta el a labdát. Kemény 90 perc lehetett abban a lábban, ráadásul fel is kellett érni a támadással. Kár érte, de ezzel nem dőlt el még semmi. Bízhattunk benne, hogy Bozó Mirkó egymás után kétszer is csodát tesz a Youth League-ben, és a Brann után a FCSM ellen is megbűvöli a rivális rúgókat.

Jöhettek a 11-esek!

Mi kezdtünk. Pál volt az első rúgó, ám sajnos kihagyta (illetve Matei Popa védett). Necsulescu magabiztosan kilőtte a bal felső pipát, ezzel a vendégeknél volt az előny (0–1).

Magyarics berúgta, Ilie kísérletét azonban vetődve hatástalanította Bozó. 

Mit hoz még ez a párharc? (1–1)

Varga a jobb felső sarkot lőtte ki erőből, Manolache az alsót finomabban. A kapusok most nem olvasták le az oldalt (2–2).

Tóth magabiztosan értékesítette a maga „tizijét”. Necşulescu viszont a kapu fölé lőtt, itt az esély.

Mindenki szeme Ásványira szegeződött. ÉS ÁSÓ BETALÁLT!!!!

Micsoda felszültség szabadulhatott fel?

Együttesünk ismét a 32 közé került, és milyen fordulatokat hozó párharc után?!

Bravó!!

UEFA YOUTH LEAGUE, U19-es nemzetközi kupa, selejtező, 3. forduló, visszavágó

2025.12.10. Pancho Aréna

Puskás Akadémia–FCSB (román) 2–3 (2–3) Tizenegyesekkel: 4–2

Vezette: Bejtullahu (koszovói)

Gólok: Ásványi, Zahorán, illetve D. Popa (2), Panait

Kiállítva: Umathum (31.)

Puskás: Bozó – Budai (Lakatos, 46.), Pál, Umathum, Csiszár – Ásványi, Husztej (Tóth, 58.) – Kőszegi-Hoffmann (Verbőczi, 93.), Varga, Magyarics – Zahorán

Sorsolás pénteken!!!

Aztán viszlát februárban!

Hajrá, Puskás!