Sebes Gusztáv 1906. január 22-én, Budapesten Scharenpeck Gusztáv néven jött világra, s tizenhárom éves korában kezdett el futballozni. 1919-ben a Műszaki Dolgozók SE-nél, majd 1920 és 1924 között a Vasasban játszott, méghozzá fedezetként. Ezt követően két évig Franciaországban légióskodott: az 1925–1926-os idényben a Sauvages Normades, az 1926–1927-es évadban a Club Olympique Billancourt labdarúgója volt. Hazatérése után fél évig – Toldi Gézával együtt – a híres budai gyár, a Magyar Optikai Művek (MOM) csapatában szerepelt, majd 1927-ben az akkoriban Hungária FC nevet viselő MTK játékosa lett – ekkor magyarosította a nevét. A kék-fehérekkel az 1940-ig tartó pályafutása során háromszor lett bajnok (1928–1929, 1935–1936, 1936–1937) és egyszer Magyar Kupa-győztes (1932). Egyetlen találkozón, 1936. március 15-én – a magyar futball történetének másik világbajnoki ezüstérmes szövetségi kapitányánál, Dietz Károlynál – a Németország ellen 3–2-re megnyert barátságos mérkőzésen pályára lépett a magyar válogatottban is.

A Hungária 1936-os bajnokcsapata Sebessel a soraiban

Sebes már játékosként készült az edzői karrierre. 1938-ban tette le a tréneri vizsgát, majd 1940-ben a Szentlőrinci AC mestere lett, s 1968-ig szakvezetője volt a Weiss Manfréd SE, avagy a Csepel SC, a Budafok, az Újpesti Dózsa, a Honvéd és a DVTK együttesének is. A második világháború után az MLSZ edzői testületének elnökévé választották, s edzőként 1945 és 1949 között Gallowich Tibor szövetségi kapitány munkáját is segítette. 1949 januárjában nevezték ki a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává, bemutatkozása azonban balul sült el. Első meccsén, 1949. április 10-én az 1948–1953-as Európa-kupában Magyarország 5–2-re kikapott Csehszlovákiától (a Sebes-korszak első magyar gólját Puskás Ferenc, a másodikat a csapatkapitány, Szusza Ferenc lőtte). Ám nem kellett sokat várni az első sikerre. Sebes 1949. május 8-án ült először hazai pályán a válogatott kispadján, amikor is a magyarok 6–1-es diadalt arattak az osztrákok felett, ugyancsak az Európa-kupa keretében (Puskás mesterhármast szerzett, Deák duplázott, és Kocsis is betalált).

Kialakulóban az Aranycsapat az 1950-es évek elején

Sebes a Népstadion kispadján, mellette Mándi Gyula, Kreisz doktor és Hidas Gusztáv

A szövetségi kapitány a magyar válogatott 1954-es tablójával

S hamarosan megkezdődött magyar labdarúgás legcsodálatosabb időszaka – a korszak, amelyben Magyarország a világ legjobbjává vált, méltán érdemelve ki a legendás Aranycsapat nevet. Sebes irányításával a nemzeti tizenegy 1950 júniusától négy éven át, zsinórban 31 mérkőzésen nem szenvedett vereséget. 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, 1953-ban megnyerte az Európa-kupát, 1953. november 25-én, az évszázad mérkőzésének nevezett rangadón, a londoni Wembley-ben 6:3-ra legyőzte a hazai pályán kilencven éve veretlen angol válogatottat, amelyet 1954-ben, a Népstadionban 7–1-re vert meg, s ugyanebben az évben ezüstéremmel tért haza a svájci világbajnokságról, 3–2-re maradva alul a nyugatnémetekkel szemben.

A magyar válogatott játékosaival

Sebes ikonikus bőrkabátjában sétálgat

A szövetségi kapitány beszámolót tart

Sebes Gusztáv gondolatai az Aranycsapat legnagyobb sikeréről

Elérkezett a nagy pillanat. A nagy történelmi fordulatok másodperceken belül szoktak történni. Így volt a Wembley-ben is. Amikor Hidegkuti szinte az első percben berúgta vezető gólunkat, a százezres nézősereg kővé meredten, hangtalanul, szinte érthetetlenül állt a befejezett tény előtt. Ekkor tudtam, hogy ez volt a lélektani pillanat, ami a csapatban azonnal megszüntet mindenféle gátlást, és ezután jön a játék, méghozzá olyan, amely a labdarúgás történetében örökké emlékezetes lesz. Így is volt. A csapat játszani kezdett. Mindazok az elképzelések és gyakorlatok, amelyekre készültünk, ott, a Wembley-ben érvényre jutottak. Az új magyar stílus, amely szellemes, ötletes, eredeti megoldásokat hozott, tulajdonképpen nem volt más, mint az igazi magyar labdarúgás, amely most teljes fényében ragyogott.

Részletek a Sebes-hagyaték egyik felbecsülhetetlen értékű darabjából, A londoni mérkőzés taktikai jegyzete címet viselő füzetecskéből

Részletek Sebes Gusztáv Tornagyakorlatok című jegyzetéből

A magyar nemzeti csapat legendás szövetségi kapitánya

Bár a válogatott a kudarc után is sorra nyerte összecsapásait (18 meccsen át nem talált legyőzőre), Sebes pozíciója megingott, s 1956-ban két döntetlen és három vereség után felmentette őt az MLSZ. Utolsó találkozóján, 1956. június 9-én a portugálok elleni barátságos mérkőzésen 2–2-es döntetlent értek el a mieink (a Sebes-éra utolsó gólját a nemzeti csapattól búcsúzó Lantos Mihály szerezte). 1956 júliusában nyilatkozatban közölték, hogy helyette Bukovi Márton látja el a szövetségi kapitányi feladatokat. Majd az októberi forradalom és szabadságharc után az Aranycsapat örökre széthullott. Sebes Gusztáv 1949 és 1956 között 69 mérkőzésen irányította a nemzeti együttest – ezzel a 117 meccses Baróti Lajos és a 82 meccsnél tartó Marco Rossi mögött a harmadik a magyar szövetségi kapitányok ranglistáján. Mérlege 50 győzelem mellett 12 döntetlen és 7 vereség. Sebes 1948 és 1960 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként szolgált, 1954-ben alapító tagja volt az UEFA-nak, melynek 1960-ig az alelnöke volt. Sebes Gusztáv negyven éve, 1986. január 30-án hunyt el Budapesten. Hagyatékának egy részét a Puskás Intézet őrzi és gondozza.